A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 9. 1982 (Debrecen, 1982)

Források - Balogh István: Debrecen első jegyzőkönyvei mint történeti források (1547-1552)

A debreceni szabómesterek nemcsak itthon készült durva szűrposztóból dolgoztak — erről előbb szóltam már —, hanem a finomabb nürnbergi és sziléziai posztóból is.18

1549-ben a magisztrátus határozata szerint a piactér keleti oldalán lakók a nyugati oldali lakókat eltiltották, hogy a heti vásárok idején a bécsi árukat házaikba befogadják, a bíróság úgy határozott, hogy a tilalom érvényes, mert azoknak a keleti oldalon lakókkal egyenlő joguk van.19

A török birodalommal folytatott kereskedelem méretére jellemző, hogy egyik esetben 396 Ft értékű árut adnak el.20

A hazai kereskedelmi kapcsolataik Pozsonyig, Zólyomig, Nagyszombatig, Besztercebányáig, Eperjesig, Kolozsvárig, Désig, Szebenig és Szegedig érnek. Legsűrűbb persze Nagyváraddal, amely fontos átrakó állomása volt az Erdélyből jövő áruknak.21

A gömöri vashámorokból vasárut, a felvidéki bányavárosokból rezet és ónt szállítottak ide, az erdélyi Désről pedig sót.

A főbíró és esküdttársa előtt nemcsak a debreceni polgárok, hanem főnemesek és polgárok perei is megfordultak. Werbőczi nádor fia, Werbőczi Imre, Báthori András, éppen úgy idefordul törvénytételért, mint a szebeni Haller Péter, aki Erdély politikai életében, I. Ferdinánd híveként időről időre döntő szerepet játszott az erdélyi szász nemzet vezetőjeként.22

Amint az előzőekben vázoltam, a kettős királyság zavaros évei alatt Tiszántúl északi területei aránylag békességet élveztek. Igaz, hogy Szeged 1542- ben már a török kezére került, de Temesvár, Gyula és Szolnok váraiban még magyar őrség volt. Szegedről sokan menekültek akkor Debrecenbe, egy ideig külön szegedi kolónia élt itt, saját bírójuk alatt.

1551-ben azonban e tájra is elért a háború. Fráter György diplomáciája eredményeként Erdély Ferdinánd kezére került és a német zsoldos hadak Cas- taldo vezetésével megszállották a fejedelemséget. Emiatt a szultán rendeletére a budai pasa a Maros menti végvárak ostromára indult, Lippát el is foglalta, de Temesvár ostroma ekkor még meghiúsult. A jegyzőkönyvek erről és a következő évi eseményekről már aránylag bővebben beszélnek. 1551-ben az adó és élelemszedésről intézkednek, sőt zsoldosokat is kénytelen a város kiállítani.23

Ezek részt vettek a következő évben Szeged alatt vívott csatában és Temesvár védelmében is.24

A háborús események miatt 1551. december 1. és 1552. április 24. között, majd 1552. aug. 20.—november 29. között a jegyzőkönyvből a bejegyzések hiányoznak is.25

Ami még feltűnőbb, 1552 Szentgyörgy napján a rendes bíróválasztás idején, Ferenci Péter lett a bíró, 1552. dec. 17.—1553. jan. 23. között név szerint is Fekete Lukácsot írják bírónak.26

18 Uo. 1548: 210. reg.

19 Uo. 1549: 610. reg.

20 Uo. 1548: 180; 1549: 410. reg.

21 Uo. 1547: 43, 92, 192, 352; 1549: 516, 521; 1552: 406/3; 1553: 162/3. reg.

22 Uo. 1547: 163, 182, 212; 1551: 344/6; 1552: 378. reg.

23 Uo. 1550: 226/4; 1551: 249/7, 296/1, 20; 1552: 415/1. reg.

24 Uo. 1553: 459/7, 475/5. reg.

25 HBmL. IV. A. 1011/a. 1. — 1551: 375, 1552: 423—452. old.

26 Debrecen város magistratusának jegyzőkönyvei 1552. 3 77/1; 1552: 356/3, 358/5, 433/5. reg.

8 Évkönyv IX.

113