A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 9. 1982 (Debrecen, 1982)

Tanulmányok - Radics Kálmán: Művelődési viszonyok Hajdúböszörményben 1945-1962

csoportok létszáma növekedett, egyre több előadásra volt igény; 1959-től itt kapott helyet az „Oláh Ferenc munkásklub”, 1961-ben a fúvószenekar mellett létrejött egy úttörőzenekar, majd ifjúsági klub alakult, „Honismereti Szakkört”36 hoztak létre, és itt működött az 1952-ben alapított Bocskai Népitánc Együttes is.

A hajdúböszörményi művészeti csoportoknak a megyében jó híre volt, amit számos műsor és verseny igazol. Az 1953/54-es járási kultúrversenyen a fúvós és a népi zenekar első lett, és a megye legjobbjai között említik a vegyeskart is. A H.-B. m. T. V. B. népművelési osztályának Hajdúböszörményből 1955-ben négy színjátszó csoport, három tánccsoport, három zenekar és két énekkar működését jelentették be.37 1 956 januárjában képzőművészeti szakkört hoztak létre, vezetője Pálnagy Zsigmond lett, s létszáma 8 főről rövidesen 40-re növekedett. A művészeti csoportok munkájának egyik fokmérője volt az is, amilyen sikerrel szerepeltek a rendszeresen megtartott „Tóthfalusi Sándor Kulturális seregszemlén”. A szemle az itt tárgyalt korszakban egyébként tartalmilag is bővült, mert 1960-ra már nemcsak bemutatókból állt, hanem kibővült pályázatokkal, a József Attila olvasómozgalommal, szellemi öttusával, daltanulással. A seregszemlére Hajdúböszörményből 1960-ban 2612, 1961-ben több mint 3500 fő nevezett be.

A Városi Könyvtár létrehozása óta helyiséggondokkal küzdött. Zsúfoltsága ellenére egyenletes munka jellemezte. Állománya gyarapodása az előzőekben már említett 491 kötetes népkönyvtári anyagból indult, 1952-ben 2000 kötetük, a következő évben 3066, 1958-ban már 7830 kötetük volt, a 60-as évekre pedig elhagyta a 10 000-es nagyságot. 1953-ban nyolc önálló népkönyvtárat patronál az intézmény, fiókkönyvtára nincs. Kártyakatalógussal dolgoztak, szakkatalógusuk még nem volt. Olvasóinak száma 1953-ban 905 fő, 1960-ban 1924 fő, a gyermekkönyvtáré pedig 900 fő. Amíg az egy lakosra jutó könyv 1961-ben Debrecenben 15,4 darab, addig Hajdúböszörményben 0,4 darab volt. Pedig ekkor már a József Attila olvasómozgalomba is 546 fő nevezett be. A városi könyvtárban olvasóterem, diafilmtár (1962-ben 927 diájuk volt) és különféle, a könyvtár dolgozói által szerkesztett bibliográfiák segítették az érdeklődőket.

A múzeumban csak 1953-ban fejezték be az 1924 óta elhúzódott leltározást, ekkor kb. 1100 db tárgyat vettek nyilvántartásba. Múzeumi bizottság és muzeológus szakkör segíti a munkát. 1957. máj. 1-vel a városi tanács kezelésébe került az intézmény. Nevéből fakadóan (Hajdúsági Múzeum) őrzi e tájegység tárgyi emlékeit, s ad helyet képzőművészeti kiállításoknak. 1961-ben 11 kiállításon 16 208 látogató jelent meg, 32 alkalommal tartottak tárlatvezetést. A következő évben a „Múzeumi Hét” rendezvényei utaltak a múzeum növekvő jelentőségére.

A mozi szerepe elsősorban a szórakozva művelődés szempontjából jelentős. Nagy tömeget megmozgató, s így jól válogatott filmekkel nevelő hatása lehet. Hajdúböszörményben a 474 főt befogadó Béke mozinak 1953-ban 156 756, 1954-ben 245 646, 1955-ben 264 538, 1961-ben 268 087 és 1962-ben 276 810 látogatója volt. Az ötvenes évek végén a tanyai központokban hat helyen vetítenek, és egy ideig működött körzeti mozi a Művelődési Házban, a vénkertben, a téglagyárban és a gépállomáson. A vénkerti vándormozi visszaállítását kérték a Moziüzemi Vállalattól, olyan igény volt rá. A tanulmányi felügyelő 1961 ok36 HBmL. Hb. XXIII. 502/a. 12. 62/1962. sz.

37 HBmL. Hb. XXIII. 512. I. 87—36/1955. sz.

101