A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 9. 1982 (Debrecen, 1982)
Tanulmányok - Radics Kálmán: Művelődési viszonyok Hajdúböszörményben 1945-1962
tóberében öt keskeny-körzeti filmszínház működését engedélyezte. A városban 1961 szeptemberétől kezdte működését az Ifjúság Háza, ahol szakkörök, tanfolyamok és egy 360 kötetes könyvtár kapott helyet. Színjátszó csoportja és két tánccsoportja alakult (utóbbi 118 taggal), s a fiatalság előadásokra, hangversenyekre, fenyőfa ünnepségekre és egyéb műsoros estekre járhatott ide. A zenekarok képzéséhez, az utánpótlás neveléséhez 1959 októberétől a Zeneiskola járult hozzá, amelynek négy tagozata is működött. Zongora, hegedű, klarinét és trombita szak jelentette a hangszeres képzést. Az 1961/62-es évadra már 213 bérletet adtak ki, ekkor 158 gyermek és nyolc felnőtt kapott az iskolában zenei képzést. Sportélet Az ötvenes években minőségi sporttal elsősorban a MEDOSZ-hoz tartozó „Traktor” sportkör foglalkozott. Szakosztályai közül a labdarúgók és az ökölvívók dolgoztak legsikeresebben. Tagsága nagy része iskolai tanulókból állt. Az ellenforradalom után a sportköri élet az általános és középiskolákban indult meg rendszeresen. A városban 1958-ban nyolc sportkör közül hét iskolai volt. Tömegsportot a munkahelyek csoportjai folytattak, általában jó eredménnyel. A sportolási lehetőséget a városi bajnokságok, spartakiádok, a VIT-jelvény- szerző és az olimpiai jelvényszerző versenyek, 1961-től pedig a „Killián Testnevelési Sport Mozgalom” akciói jelentették. A minőségi sport 1961-ben már négy sportkörben folyt („Traktor”, „Spartacus”, „Gimnázium”, „ITSK”), melyeknek ekkor 733 tagja volt, ebből nő 206. A tíz szakosztály 541 versenyzője közül 360 fő iskolai tanuló volt. Közülük minősített sportolóvá labdarúgásban 86 fő, ökölvívásban 28 és röplabdázásban 16 fő vált. A sportlétesítmények ekkor : két tornaterem, pályák közül pedig labdarúgásban kettő, kézilabdában öt, kosárlabdában kettő, röplabdában nyolc, illetőleg volt még egy futópálya is. Viszonyításul jegyezzük meg, hogy 1959-ben összesen csak nyolc pályán lehetett sportolni. A fejlődés egyik oka, hogy a munkahelyek egyre nagyobb részt vállaltak sportolási lehetőségek biztosításában is. Ez a hathatósabb támogatás a népművelés más területén ugyanúgy jelentkezett. Például csak a termelőszövetkezetek 1960-ban kulturális célra 227 268 Ft-ot, 1961-ben pedig kb. 350 000 Ft-ot használtak fel. A városban 1962-ben 39 tanfolyamot indítottak, 376 ismeretterjesztő előadást tartottak, 14 szakkört és 22 művészeti csoportot működtettek, klubszobát 31 munkahelyen, intézményben alakítottak ki. Mindez csak fokozott anyagi és szellemi támogatással funkcionálhatott. Cultural relations in Hajdúböszörmény 1945-1962 Contribution to the history of the out-of -school education Kálmán Radies The period treated in the present study is an important era of the history of Hungary even from cultural point of view. After Hungary’s Liberation construction of the socialist society commenced resulting in the democratization of culture, elimination of the autocracy of the former ruling class, establishment of the socialist cultural policy. This process got stronger after the realization of the proletarian dictatorship albeit the development was retarded by mistakes arising during the period of the personality cult. Policy of the Hungarian Socialist Workers’ Party (National Conference in July, 1957, directives of the cultural policy in the year 1958, 8th congress of the HSWP in the year 1962) confirmed the directives of the cultural policy correcting to the requirements of the change and adapting them to the programme of the complete construction of socialism. This policy formulated the principle of “to live, to work, to think in socialist manner” as the way of living. 102
