A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 8. 1981 (Debrecen, 1981)
Tanulmányok - Bényei Miklós: Bihar megyei észrevételek az 1827. évi tanügyi rendszeres bizottmány munkálatához
ta: még ingadozott az ellenzékiség és a kormánypártiság között. Csak a következő években vált egyre inkább konzervatív és aulikus politikussá, egyikévé a hírhedt adminisztrátoroknak.17 A küldöttség legjelentősebb tagja kétségkívül Beöthy Ödön (1796— 1854) volt, aki már az 1830-as országgyűlésen — mint bihari követ — a formálódó reformtáborhoz tartozott. Pozsonyban jelen volt azokon a megbeszéléseken is, ahol az ellenzék az operátumokkal kapcsolatos megyei viták előkészítéséről, a kialakítandó közös álláspontról tárgyalt.18 Az országgyűlésről haza jövet a bihari ellenzék megszervezője, a liberális eszmék itteni propagátora. Élénk temperamentumú, kiváló szónok, aki egyaránt hangoztatta a nemzeti önállás és a polgári reformok szükségességét. A későbbi diétákon az oktatáspolitikai vitákban is nagy részt vállalt, így feltételezhető, hogy a szóban forgó Bihar megyei észrevételek haladó javaslatainak többsége az ő kezdeményezésére vagy legalábbis támogatásával került be a dokumentumba.19 Forrásaink tanúsága szerint valószínűleg Beöthyhez állt közelebb, az ő általa képviselt elveket, törekvéseket pártolta Csengery Antal, a képzett és keresett nagyváradi ügyvéd,20 Miskoltzy Károly, a központi járás fiatal esküdtje21 és az idős Szlávy János (1772—1840), a jakobinus mozgalom egykori elítéltje.22 A kormánypártiak közé sorolható Juritskay László (1756—1841),23 Klo- busitzky Ignác24 25 és Ravazdy István (1794—?) táblabíró,23 s ekkor még Ho- dossy Miklós (1807—?) számvevő (1832-től főjegyző) is, aki 1848—49-ben már a forradalmi erők oldalán állt, s az egyik legtevékenyebb kormánybiztos lett.26 A katolikus egyházat Dellinger János és Sípos József (1794—1837)27 vá- radi római katolikus kanonokok, továbbá Muntyán Mihály görög katolikus kanonok képviselték. Nyilván megnyerték maguknak a nagyváradi, a vá- radolaszi és a váradvelencei egyházi nemesek hadnagyait (nevük nem ismeretes) is. A többiek — Péchy Ferenc, báró Rudnyánszky Sándor, Szilágyi Lajos és Verner Jakab táblabírók, Budaházy Antal tiszti főügyész, az aljegyző (valószínűleg Kiss Károly) és Ferdényi Antal főszolgabíró (aki 1832-ben 17 Magyar életrajzi lexikon. 2. köt. Bp. 1969. 870. old. Reiszig Ede: Bihar vármegye kiváló születtek Bihar vármegye és Nagyvárad. Bp. 1901. 668. old. (a továbbiakban: Reiszig, II.). Hegyesi Márton: Biharvármegye 1848—49-ben. Nagyvárad, 1885. 25. old. 18 Barta 1.: i. m. 152. old. 19 Életrajzát, pályáját vázlatosan ismerteti: Hegyesi M.: i. m. 23—42. old. L. még: Magyar életrajzi lexikon. 1. köt. Bp. 1967. 183. old. Reiszig, I. 555—556. old. 20 Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. 3. köt. Pest, 1858. 131. old. Hegyesi M.: i. m. 14. old. Reiszig Ede: Bihar vármegye nemes családai. Bihar vármegye és Nagyvárad. Bp. 1901. 625. old. (a továbbiakban: Reiszig, III.). Winkler Lajos: Társadalom. Uo. 348. old. 21 Hegyesi M.: i. m. 12. old. 22 Nagy I.: i. m. 10. köt. (1863) 764. old. Magyar életrajzi lexikon. 2. köt. Bp. 1969. 789. old. 23 Nagy 1.: i. m. 5. köt. (1859) 369. old. 24 Uo. 6. köt. (1860) 281. old. Reiszig, III. 635. old. 25 Reiszig, I. 556. old. Reiszig, III. 643. old. Nagy I.: i. m. 9. köt. (1862) 664. old. 26 Hegyesi M.: i. m. 14., 64., 75—78., 101—104., 276—277., 287—303., 341—342. old. Reiszig, I. 557. old. Reiszig, II. 657. old. Nagy I.: i. m. 5. köt. (1859) 126. old. 27 Szinnyei J.: i. m. 12. köt. Bp. 1908. 1162—1163. has. 22
