A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 8. 1981 (Debrecen, 1981)

Tanulmányok - Bényei Miklós: Bihar megyei észrevételek az 1827. évi tanügyi rendszeres bizottmány munkálatához

másod alispán lett) — hovatartozása bizonytalan; ők nyilván hol egyik, hol másik csoportot erősítették.28 29

Az eddigiekből is kitűnik, hogy a 23 tagú küldöttség politikailag és ideológiailag erősen megoszlott. Összetétele nyilvánvalóan tudatos kompromisszum eredménye. Mint látni fogjuk, ez a tanügyi munkálattal kapcsolatos bizottsági észrevételekben is tükröződött. A megválasztott bizottság működéséről egyébként dokumentumok nem maradtak fenn; annak sincs nyoma a levéltári iratokban, hogy kiket kértek fel a tanügyi operatum átvizsgálására. Az egyetlen forrás, amire támaszkodhatunk, az utolsó össz- bizottsági ülés kivonatos jegyzőkönyve. Ez azonos a nyomtatásban is közzétett jelentéssel. Mivel az itt olvasható megjegyzéseket, javaslatokat a teljes küldöttség szövegezte (vagy hagyta jóvá), megengedhető a következtetés, hogy az ezen belüli érdek- és erőviszonyok határozták meg, mi került be a véglegesnek szánt véleménybe.

A kolera járvány és a parasztfelkelés miatt közbeiktatott kényszerszünet miatt a Bihar megyei küldöttség csak 1832 nyarán folytatta ténykedését. ,,A tanítást és tudományokat illető munká”-ról 1832. augusztus 27—31. között tanácskozott. Az a tény, hogy öt napig húzódott el a vita, két dolgot is bizonyít. Először is azt, hogy az alapdokumentum igen terjedelmes volt, tehát átnézése eleve hosszú időbe telt. Másodszor azt, hogy viszonylag sok hozzászólás lehetett, azaz a reformellenzék csak kemény csatározások (olykor engedmények) árán vihette keresztül akaratát.

Bihar megyében elébe mentek az 1832. szeptember 4-én kibocsátott kancelláriai rendeletnek, amely előírta a törvényhatóságoknak, hogy igyekezzenek a rendszeres munkálatok megvizsgálását befejezni, mert ettől függ az országgyűlés összehívásának napja.20 A küldöttség jelentését az 1832. szeptember 24-én megnyílt megyei közgyűlésen ismertették.30 A rendek a tanügyi operátumot érintő részt öt módosítással fogadták el.31 A közgyűlési kiigazítások is igazolják, amit fentebb állítottunk: a bizottsági észrevételek egyike-másika — főleg a katolikus egyházra vonatkozók — kompromisszum árán született. A küldöttségben a katolikus papok olykor ellensúlyozni tudták Beöthy Ödönt és társait, a közgyűlésen viszont a világi rendek nagy fölényben voltak, itt már sokkal inkább figyelembe vették a köznemesség szempontjait.

Többször utaltunk már rá, hogy a megye rendei a tanügyi munkálathoz fűzött bizottsági észrevételeket és a közgyűlési módosítáisokat kinyomatták. A kicsiny, mindössze 9 oldalas (ebből 7 oldal a szöveg) füzet 1833-as datálással, de még 1832-ben Nagyváradon jelent meg, „Tichy János’ könyv- nyomtató-intézetében”.32 Szétküldték a többi megyének, miként a bihariak is megkapták az ország más tájain elkészült és kiadott jelentéseket.

28 A bizottság névsorát 1. HBmL IV. A. 1/a. 135—25—26. old.

29 HBmL IV. A. 1/a. 138. 193. old.

30 HBmL IV. A. 1/a. 138. 229. old. Észrevételei... 9. old.

31 A határozat szövegét 1. a közgyűlési jegyzőkönyvben: HBmL IV. A. 1/a. 138. 229— 231. old. a módosításokat közölte még: Észrevételei... 9. old.

32 Címét 1. a 12. számú jegyzetben.

23