A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 8. 1981 (Debrecen, 1981)

Tanulmányok - Bényei Miklós: Bihar megyei észrevételek az 1827. évi tanügyi rendszeres bizottmány munkálatához

dítani a nemzeti egység megteremtését. Fellelhető törekvéseikben a fejlettebb, műveltebb országokhoz való felzárkózás szándéka is.11

Bihar megyében is a reformellenzék álláspontja kerekedett felül; az elmondottak zöme az itteni rendek állásfoglalására is jellemző. A bihari vélemény több vonatkozásban túllépett a tanügyi munkálaton, s jó néhány progresszív indítványt tartalmazott. Különösen szemléletesen és erőteljesen fogalmazódott meg a magyar nyelv teljes uralomra juttatásának és annak igénye, hogy a nemzeti önrendelkezés az oktatásügyben is érvényesüljön.

Bár nyomtatásban is megjelent,12 a Bihar megyei észrevételekről csupán Barta Istvánnál találunk egy-két utalást. A helytörténeti munkák eddig teljesen figyelmen kívül hagyták; nemhogy elemzésére, de még ismertetésére sem vállalkozott senki. Most annak reményében teszünk kísérletet e hiány pótlására, hogy használható adalékokat szolgáltatunk a reformkori haladó mozgalmak, valamint a Bihar megyei művelődés- és eszmetörténet további kutatásához.

A Bihar megyei tanácskozások

Miként szerte az országban, Bihar vármegyében is 1831 elején fogtak hozzá a rendszeres bizottmány munkálatainak felülvizsgálatához. Az 1831. január 24-i közgyűlésen gróf Zichy Ferenc főispán kezdeményezésére egy küldöttséget választottak,13 amelynek azt a feladatot szabták, hogy az 1791-es „régibb Országos Küldöttségek munkáit is a jelen lévőkkel egybe vetőleg tegye figyelmes munkásságának tárgyává”, s ennek alapján készítse el a leendő követutasítás javaslatát.14

A bizottság elnöke Sombory Imre (1784—1871) első alispán, az 1825— 27. és 1830. évi országgyűlés egyik bihari követe lett. Habsburg-barát középbirtokos, ám egyúttal a magyar nyelvharc kezdeti szakaszának résztvevője is. Az 1825. november 2-i kerületi ülésen sokak kívánságát szavakba öntve javasolta, hogy a tanítás nyelve minden közép- és főiskolában a magyar legyen.15 1832-ig volt Bihar megye alispánja; addig odaadással irányította a rendszeres munkálatokat átvizsgáló küldöttség tevékenységét is. A munka utolsó szakaszában az új első alispán, Tisza Lajos vette át az elnöki tisztet.16

Tisza Lajos (1798—1856) hivatalból — mint akkori főjegyző — került be a bizottságba. Ekkor még nem volt kialakult politikai-ideológiai arcula11 Barta I.: i. m. 167—168. old. Gergely: 1980. 694. old.

12 Az 1827-dik esztendei 8dik törvényczikkely’ következésében készült országos rendszeres munkák megvizsgálására tekintetes nemes Bihar vármegye által a’ tudományos tárgyakban rendelt biztosságnak észrevételei ’s ezek’ folytában költ végzések. Nagyvárad, 1833. 9 old. (A továbbiakban: Észrevételei...)

13 Bihar vármegye nemesi közgyűlésének jegyzőkönyvei. HBmL. IV. A. 1/a. 24. old.

14 Uo. 26—27. old.

15 Vaszary Kolos: Adatok az 1825-i országgyűlés történetéhez. Győr, 1883. 13. old. Szilágyi István: Kritikai adatok... Adalékok a M. T. Akadémia megalapítása történetéhez. Bp. 1877. 22. old. Életrajzi adatok: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 12. köt. Bp. 1908. 1232. has.; Reiszig Ede: Bihar vármegye története. Bihar vármegye és Nagyvárad. Bp. 1901. 555. old. (a továbbiakban: Reiszig, I.).

16 Észrevételei... 3. old.

21