A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 8. 1981 (Debrecen, 1981)

Közlemények - Gazdag István: Debrecen thj. város levéltárának története 1944-1950 között

letét az elvégzendő munkák biztosítása érdekében. A levéltár előtt álló feladatok voltak: a menekített anyakönyvi másodpéldányok, valamint a városi segédkönyvek visszaszállítása és a rendkívüli mértékben keveredett anyag eredeti rendjének helyreállítása. Mindehhez munkaerőre, raktárakra, polcokra és anyagi eszközökre volt szükség. Súlyosbította a raktározási gondokat, hogy 1945. január 8-án a helyettes polgármester utasítására a városi szakkönyvtár állományát is a levéltár helyiségeiben kellett elhelyezni,5 illetve az adóhivatal 1944 év végén a Nagycserére menekített segédkönyvek helyére a történelmi levéltár pinceraktárába 70 q súlyú adófőkönyvet helyezett el.

1945 márciusában a főlevéltáros levélben kért információt az egri polgármesteri hivataltól a debreceni anyakönyvekről.6

A polgármester 1945. március 17-i felhívására az ügyosztályok és városi vállalatok elkészítették az 1945. évi költségvetést. Csobán Endre április 6-án nyújtotta be a történelmi levéltár 1945. évi költségvetését 11 900 pengő összegben. A kilenc tételből álló költségvetés az anyagvédelem legszükségesebb feladatait tartalmazta.7

A tételek felidézése keresztmetszetét adja a városi levéltár szakmai munkájának:

— folyamatosan került sor a városi jegyzőkönyvek javítására, kötte- tésére,

— a szakkönyvtár fejlesztése,

— az iratok tárolásához iratjelzőket, évszámjelző táblákat, hevedereket kell vásárolni,

— javítani és vászonra kell vinni a térképeket,

— a szervezeti szabályrendelet szerint kötelessége e levéltárnak a régi iratok rendezése. Így kerül sor a „különféle levelezések” rendezésére. Ez a gyűjtemény a városi tanács és polgármester levelezését tartalmazza az ország különböző városaival, vármegyéivel és nevezetesebb közéleti emberekkel 1719—1942. évek között.

összesen kb. 6000 levelet, illetve annak fogalmazványait tartalmazza a gyűjtemény.

A levéltári területről az Országos Levéltár kezdeményezte először 1945. április 1-én a központi irányítást a levéltárakat érintő kérdésekben.8 Ezt követően több VKM-rendelet igyekezett érvényt szerezni a nemzeti érdekké emelkedő levéltári ügynek a városi, illetve vármegyei közvetlen irányítás mellett.

A levéltár háború utáni helyzetének első átfogó elemzését az Országos

5 HBmL. XXXII. 4/a. 2. — 5/1945. 1945. január 8. 98/1945. 1945. április 12. A pinceraktár más helyiségeiben a műszaki osztály ablaküveget tárolt, majd a minisztériumokból kikerült bútorok tárolása miatt nem használhatta azokat a levéltár. 99/ 1945. — 1945. április 11.

6 HBmL. XXXII. 4/a. 2. — 55/1945. — 1945. március 10. Az Egerbe szállított anyakönyvi kötetek száma: 453.

7 HBmL. XXXII. 4/a. 2. 1946. április 6., 1945. július 16-án a főlevéltáros másodízben nyújtotta be a költségvetést, de most már 55 360 P összegben. XXXII. 4/a. 2. — 212/ 1945.

8 Borsa Iván: A magyar levéltárügy helyzete a Horthy-korszakban és a felszabadulás után. L. К. XXV. évf. 31.

170