A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 8. 1981 (Debrecen, 1981)

Közlemények - Gazdag István: Debrecen thj. város levéltárának története 1944-1950 között

DEBRECEN THJ. VÁROS LEVÉLTÁRÁNAK TÖRTÉNETE 1944—1950 KÖZÖTT

Gazdag István

Debrecen 1944. október 19-én felszabadult. Az elő napokban a háború közvetlen élményei, a túlélés öröme töltötte el az embereket. Az ébredés, az eszmélés napjaiban joggal vetődött fel a kérdés „Hol állunk, merre visz az út.. . Bódultán áll a széttépett ország.”1 A választ a Magyar Kommunista Párt adta meg: fel kell építeni a demokratikus Magyarországot. És elkezdődött egy új ország, egy új társadalom, egy új világ építése. Ebbe a hatalmas árba simultak be az alispánok és polgármesterek irányítása alatt álló levéltárak a maguk elszigetelt világával.

Vásáry István Debrecen városának polgármestere 1944. november 13-án rendeletben intézkedett a városi hivatalok, intézmények és vállalatok munkára jelentkezett dolgozóinak számbavételéről.

Csobán Endre főlevéltáros november 16-i dátummal — a levéltár fel- szabadulás utáni első aktájában — jelentést tett a levéltár személyi állományáról:2

Munkára jelentkeztek: Csobán Endre főlevéltáros, Tóth Endre id. napidíjas, Szluka Ferenc id. napidíjas, Szőllősi Sándor II. o. altiszt.

Még nem jelentkezett munkára: özv. Harsányi Lászlóné id. kisegítő.

A harcok során életét vesztette: dr. Mata János állandó napidíjas.

A történelmi levéltár vezetője, mint városi hivatalnok kezdte meg munkáját. Nevéhez fűződik a városi tisztviselők és a városháza körüli szegények élelmezésének megszervezése. November 22-ig három városi összeírást vezetett és irányított,3 de eredményesen működött közre az alsó és középfokú oktatási intézmények újraindításában. A fentiek mellett Csobán Endre foglalkozott a levéltár ügyeivel is, ahogy ezt egy leveléből kivehet- jük:

„A levéltár értékes anyagát különböző helyeken és módon védtük a bombázás és egyéb veszedelmek káros hatásától. Sikerült is az iratokat, jegyzőkönyveket, iktatókat, mutatókat, a levéltárunk úgy újabb, mint régi anyagát épségben megőrizni.”4

Csobán igyekezett biztosítani a levéltár minimális munkaerő-szükség1 Néplap 1944. november 19.

2 HBmL. XXXII. 4/a. 2. — 280/1944., 281/1944.

3 HBmL. XIV. 4.

4 HBmL. XXXII. 4/a. 2. — 281/1944 — 1944. november 22. Debrecen város állami és felekezeti anyakönyveinek másodpéldányát 1828—1943) 1944. október elején Egerbe, a levéltári mutató és iktatókönyveket a nagycserei erdészházba szállították.

169