A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 8. 1981 (Debrecen, 1981)
Közlemények - Pásti Judit: Vámospércs község felszabadulás utáni mezőgazdasága (1944_1947)
négyszögöl alattiak is előfordultak. Itt bizonyára csak kisebb kiegészítésekről lehet szó. Szőlőből általában 1, 2 és 4 holdas területeket adtak. Ebben a művelési ágban az egy holdas telek dominál. Jóval nagyobb számban osztottak négyszögölöket szőlőből, mint a szántóból, 3 négyszögöltől 1581-es kiterjedésig. Vámospércs földbirtokstruktúrája a földreform után57 Művelési ág A gazdaságok Birtoknagyság száma Az összes gazd. A gazd. terül. %-ában kh az összes %-ában 1. Szántó 5 kh-on alul 852 64,02 1325 18,79 5—25 kh-as 457 33,45 3925 56,83 25—50 kh-as 30 2,02 857 12,34 50—100 kh-as 6 0,44 735 1,59 100—200 kh-as 1 0,07 100 1,45 200—1000 kh-as 1000—3000 kh-as 3000 kh-on felül kiosztásra még nem került — — — — összesen 1346 100% 6492 100% 2. Szőlő 1 kh-on alul 240 61,85 252 34,42 1—5 kh-as 127 32,73 327 44,67 5 kh-on felül 21 5,42 153 20,91 kiosztásra még nem került — — — Összesen 388 100% 732 100% 3. Kert __ 124. Rét — — 963 — 5. Legelő — — 727 — 6. Egyéb terület — — 737 — összes terület:■ 10113 __ Most amikor összegezzük községünkben a földreform utáni birtok- struktúrát, meg kell állapítanunk, hogy Vámospércs azon települések általános helyzetét „jelzi”, amelyekben a felosztható földbirtok hiányában kevés föld kerülhetett kiosztásra. Mint fentebb láthattuk a vámospércsi jogos igénylők csak egy kis része kaphatott földet. Községünk is azt példázza, hogy parasztságunk földért folyó harcának ez az első, de nem utolsó ütközete volt. Még ilyen körülmények között is megteremtette a gazdasági és politikai alapját a demokratikus kibontakozásnak. 57 HBmL XXII 502. — 1605/1945. 166
