A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 8. 1981 (Debrecen, 1981)

Közlemények - Tóth Pál Péter: A debreceni egyetemi hallgatók mozgalmai, ideológiai-politikai nézeteinek alakulása (1930-1936)

ték a bajtársi egyesületek 1934—35. tanévi tevékenységéről készült beszámolók.13

A legfontosabb változás az Árpád Bajtársi Egyesületben következett be, melyet 1934. május 27-től Simon László irányított. Az Árpádban szembe kívántak nézni a „keresztyén nemzeti gondolat” igazi tartalmával s a magyarság addig elhanyagolt rétegei megismerése érdekében falukutató csoportot és kisebbségi szemináriumot szerveztek. Ezek azonban csak kezdeményezések maradtak, mert egyéb gondok mellett „sok energiát felőrlő harcot kellett megvívnunk” állapította meg Simon László.14 Az egyetemi hallgatók körében bekövetkezett változás szintjét és mértékét jobban tükrözte az 1935. március 22—25. között a Református Kollégiumban rendezett első Debreceni Diéta. A Diétát az Árpád Bajtársi Egyesület, a Sáli Deo Gloria debreceni csoportja és a Szt. László Kör rendezte. A megjavításra került kérdéscsoportok két témakört öleltek fel: az első a magyarság problémájával, a második Magyarország és Európa kapcsolatával foglalkozott. A Diéta összefoglaló és egyben záró előadását Németh László „A magyar ifjúság problémái és problémája” címmel tartotta. Előadásában hevesen ostorozta a gömbösi „reformkorszakot”, melyet a Nemzeti Egység Párt országgyűlési képviselőjelöltjeinek névjegyzéke alapján egy „Űj Mohács”- ként mutatott be.15

Németh László elemzése nagy hatást váltott ki, rendszerteremtő gondolataival teljes sikert aratott. Az elittel, az új nemességgel kapcsolatos elmélete tetszetősen hangzott, a „népet” vezetni, felemelni akaró egyetemisták körében. Az első Debreceni Diéta meghatározó jelentőségű volt a 30-as évek második felében a debreceni egyetemen történtek, a baloldali értelmiségi ifjúsági csoport kialakulása szempontjából. A tanácskozás megrendezésében ugyanis összegződött az a folyamat, melyben a jobb-, illetve szélsőjobboldali kiútkereséssel szemben új irányvonal kibontakoztatása kezdődött meg, mely irányultságában még képlékeny, ideológiai megalapozottságában zavaros volt, még is több — korábban egyedül járhatónak tartott — út céltalanságát, eredménytelenségét bizonyította be.

A Turul új nemzedékéhez tartozó egyetemi hallgatók egy részének életében is meghatározó jelentőségű volt az első Diéta. Ettől kezdve teremtődött meg ugyanis a marxizmus irányába való fejlődésük lehetősége is. Ezeknek a fiataloknak a spontán elégedetlensége ekkor találkozott azoknak a kommunistáknak a törekvéseivel, akik a hazai társadalmi, gazdasági, politikai élet s a nemzetközi helyzet alakulására érzékenyen reagálva képesek voltak kilépni a szektás elzárkózottságból és kapcsolatot kerestek a kurzus potenciális ellenfeleivel. Zöld Sándor és Vajda Benő voltak azok, akik az első Diétát követően megkeresték Újhelyi Szilárdot s óvatosan vitatkozni kezdtek nézeteivel.16

De hogyan jutottak el idáig ezek a kommunista fiatalok? A gazdasági válság időszakában a fennálló társadalmi rendszerrel szembeni elégedetlenség kommunista szervezkedés formájában is megnyilvánult az egyete13 A Debreceni M. Kir. Tisza István Tudományegyetem évkönyve és almanachja (továbbiakban: EÉ vk.) 1934/35. tanév, 394—400. old.

14 EÉ vk. 1934—35. tanév 398. old.

15 Debreceni Független Újság, 1935. március 27. 4. old.

16 Dr. Újhelyi Szilárd interjúja, 40—41. old.

147