A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 7. 1980 (Debrecen, 1980)
Közlemények - Moess Alfréd-M. Román Éva: Az utolsó nagy pestisjárvány Debrecenben. Adalékok az 1739. évi járvány történetéhez
utcai és 4 a Péterfia-körzetben lakott, a Piac utcai ekkor csupán 2 áldozattal volt képviselve, a Hatvan utcai 1 áldozattal és a Varga utcai eggyel sem. Ebből világosan megállapítható, hogy a járvány a város keleti—északkeleti részén kezdődött. A Hatvan utcai és a Péterfia-körzetben a járvány kitörése után egy héttel tűntek fel az első áldozatok. A járvány további egy hónapja alatt — tehát június hó folyamán — 76 pestishalottból 56-nál állapítható meg, melyik körzetben élt. A sorrend nagyjából most is ugyanaz: A Cegléd utcaiban 18-an, a Csapó utcaiban 16-an és a Péterfia-körzetben 12-en haltak meg, a Piac utcai csupán 1, a Hatvan utcai 2 áldozattal van képviselve, de most már a város délkeleti részén levő Varga utcai körzetben is mutatkoztak a pestisnek áldozatai, éspedig 6, ezek közül az első június 17-én, azaz a járvány kitörése után egy egész hónappal. A járvány területi megoszlásának egyenetlensége mellett figyelemre méltó még az is, hogy egy-egy családból több áldozat került ki. így volt ez annak a Bodoki Dávid Úrnak a családjában, aki a tanácsülési jegyzőkönyvek szerint 1738. júniusában a város egyik Cegléd utcai deputáltja volt, amikor felsőbb utasításra 160 szekeret kellett a városnak Szegedre kiállítania.20 Május 18-án a 4 éves Bodoki István (Dávid fia) az első hivatalos pestisáldozat; május 27-én a 10 hetes Bodoki János (Dávid fia) és Bodoki Dávid 11 éves leánya; június 1-én Bodoki Dávid 13 éves Mária leánya, június 2-án a 16 éves Bodoki Ersók, június 4-én Bodoki Dávid 6 éves Dávid fia halt meg. Ugyanez történt Bányai Jánosné családjában: május 28-án meghalt Bányainé 13 éves leánya, június 15-én Bányainé 15 éves leánya; minthogy a járvány hivatalos kitörése előtt, május 16-án is meghalt volt Bányainé egy leánya, utólag már tudjuk — amire akkor nem gondoltak — hogy Bányainénak ez a leánya is pestisben pusztult el. A példák szaporíthatok. Meghal május 27-én a Péterfián Egeres Szabó István 10 éves fia, a 45 éves Egeres István és Egeres Istvánná; egyetlen nap alatt egy háromtagú család. Május 31-én meghal Vig Mátyás 9 éves fia és 11 éves leánya; június 1-én Vig Mátyás 18 éves leánya. Június 6-án meghal Segesdi Gergely 7 éves leánya, június 10-én Segesdi Gergelyné, június 19-én Segesdi Gergely 2 és fél éves leánya — petécsben—, június 20-án Segesdi Gergely házánál Somogy Ferenc 25 éves deák, június 21-én Segesdi Gergely 8 hónapos Zsuzsánna leánya. Ugyancsak a Péterfián meghal június 1-én Erdélyi Mihályné, június 15-én a 28 éves Erdélyi Mihály, valamint 23 éves legénye és 17 éves inasa, Bátorkeszi Pál, június 17-én másik legénye: a 24 éves Piskolti András. Ez utóbbi esetben egy a kornak megfelelő „kisipari üzem” egész személyzete pusztult el, főnököstül. A felsorolt esetek kapcsán feltűnik, hogy az egymást követő halálesetek egy- egy családon, ill. háztartáson belül hol gyorsabban, hol lassabban követik egymást. Van úgy, hogy két hét is eltelik két haláleset között, van úgy, hogy ugyanazon a napon pusztul el egy család három tagja. Ezekre a sajátosságokra némi fényt vet, ha megismerkedünk a betegség lényegével és ismérveivel. * * * A pestis alapvetően a vadon élő rágcsálók endémiás betegsége, amely bacilusgazdák és hordozók közvetítésével terjed át a patkányokra s ezekről — a 20 Lásd: 18. sz. jegyzet. 122
