A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 7. 1980 (Debrecen, 1980)

Tanulmányok - Mervó Zoltánné: A Hajdúkerület, majd Hajdú vármegye népiskoláinak fejlődése Kiss József tanfelügyelő működése idején 1872-1891

törvény ugyan előírta, hogy az elemi iskolát végzettek, vagy az abból kimaradt 13—15 éves korú gyermekek számára ismétlő iskolákat kell szervezni, azonban a hajdúkerületi tankerületben 1873-ig mindössze 10 ismétlő iskola felállítására került sor. Jellemző példaként említjük, hogy Szoboszlón még 1874-ben sincs ismétlő iskola, pedig a képviselőtestület megállapítása szerint 754 református, 30 katolikus és 7 izraelita növendék kötelezhető az iskola elvégzésére.35 Hajdúnánáson a tanfelügyelő előterjesztése alapján 1877. dec. 14-én tárgyalta a városi közgyűlés az ismétlő iskolák felállításának ügyét. A tanfelügyelő indoklásában hangsúlyozta, hogy „az 1868: XXXVIII. te. által a 13—15 éves növendékeknek az ún. ismétlő oskolákba járatása s ezen oskoláztatás, valamint a felnőttek oktatásáróli gondoskodás a városnak tétetett kötelességévé36 s minthogy az ismétlő iskola tulajdonképpen az elemiben megszerzett ismeretek elmélyítésére szolgál a város jóakaratú közreműködésével megoldható. A közgyűlés az indítványt elfogadta s 1878-tól költségvetésében gondoskodott arról, hogy az ismétlő iskolákban tanítással megbízott tanítók részére fizetéskiegészítésként 50 — 50 Ft-ot tiszteletdíjul a város közjövedelméből biztosítsanak. Az ismétlő iskolák felügyeletét, ellenőrzését a közgyűlés kebeléből választott „állandó küldöttségre” bízták. A küldöttségben helyet kapott a polgármester, a rendőrkapitány és öt bizottsági tag.37 A tanfelügyelő az ismétlő iskolák felállítása ügyében felkereste a községeket, személyesen résztvetta képviselőtestületi üléseken. Mike- pércsen az ismétlő iskolások taníttatására, népkönyvtárra és taneszközök beszerzésére szükséges költségek fedezetére a község minden adóforintja után 2 krajcár évenkénti pótadót szavaztak meg.38 A tetétleni képviselőtestület 1876 március 17-i ülésén Kiss Józsefben egy olyan férfiút köszöntött a képviselő- testület elnöke „ki szakavatottsága, ernyedetlen szorgalma által a tanügynek becses szolgálatokat tett”. Nem volt tehát probléma, amikor az ismétlő iskola felállításának kérdését előterjesztette. A képviselőtestület az ismétlő iskolás fiúk és leányok tanítóinak fejenként 50—50 Ft tiszteletdíjat szavazott meg, de kikötötték, hogy „a díjak csak akkor adatnak ki, ha a növendékekkel a tanítók vizsgát tettek”. Minthogy a tanítók eredményeket csak akkor mutathatnak fel, ha a tanulók az iskolába szorgalmasan feljárnak, egyúttal határozat született arról is, hogy „az elöljáróság a szüléket a gyermekeknek az ismétlő iskolák- banni szorgalmas járatására serkentse és buzdítsa — a hanyag szülőket pénzbírsággal is fenyítse.”39

Hajdú megyében 1891-ig 68 ismétlő iskola megszervezésére került sor s 4938 tanköteles közül 4836 járt iskolába. Mégis, úgy tűnik, az ismétlő iskola nem érte el célját. Szoboszlón főként a hiányzások miatt nem sikerült eredményt felmutatni s mivel a tanítás 4 hónapja alatt a tanulóknak csak 10- 15%-a járt oktatásra, vizsgáztatni sem lehetett.40

Az alsó-szabolcs—hajdúvidéki tanítóegyesület ülésén Simon Károly hajdúhadházi igazgató fejtegette, hogy „ismétlő oktatásunk eredményében általában nem felel meg a hozzákötött várakozásnak s kívánalmaknak.”41

35 Tóth Béla: Oktatás és népművelés Hajdúszoboszlón 1867—1914 között. In: Tanulmányok Hajdúszoboszló életéből. (Szerk.: Gazdag István) Hajdúszoboszló, 1979.

36 HBmL. V. B. 371/a. 5. 1877. dec. 14.

37 Uo. 1880. jan. 5. No. 50.

38 HBmL. IV. В 902/a. 1. 205/1878. okt. 8.

39 HBmL. V. 671/b. 1. 1876. márc. 17.

40 Alispáni jelentés az 1891. évről. Db. 1892. és Tóth Béla i. m.

41 Protestáns Néptanítók Lapja 1885. nov. 7.

29