A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 7. 1980 (Debrecen, 1980)
Fórum - Halász Péter: A termelőszövetkezeti fejlődés regionális történeti irodalma
fölkérjen. Äm ha túljutott a nehézségeken, biztos gazdasági és társadalmi alapokon érzi magát, valósággal igénye támad arra, hogy felfelé ívelő pályáját a jelen, főként pedig az utókor számára megörökíttesse. Egyrészt tehát az elért eredmények nyomán támadt jóleső öntudat, másrészt pedig a különböző évfordulók voltak azok a tényezők, amelyek egyre több termelőszövetkezetben érlelték tetté történetük megíratásának és megjelentetésének szándékát. Ezek a kezdeményezések szerencsés esetben találkoztak a település párt- és állami vezetőinek elképzeléseivel is. Ennek a teljesen új műfajnak azonban egyáltalán nem voltak szakemberei, a termelőszövetkezetek tehát elsősorban azokhoz fordultak, akik különböző alkalmakkor már eddig is írtak róluk a helyi sajtóban. így elmondhatjuk, hogy a tsz-történeti kiadványok szerzői, kezdetben elsősorban a helyi — megyei — újságírók közül kerültek ki. A termelőszövetkezeti mozgalom történetével foglalkozó helyi kiadványokat tehát részint a helytörténeti kutatások általános föllendülése, részint pedig a tsz-ek részéről megnyilvánuló igény hozta létre. Jellegzetes módon ez az igény elsősorban a kiadványok iránt mutatkozott, s a termelőszövetkezetek történetét feldolgozó tevékenység teljesen háttérbe szorult. Mivel azonban az elkészült és megjelentetett szöveg ennek a feltáró munkának az eredménye, természetes, hogy a tsz-történeti irodalom a feldolgozás színvonalát tükrözi, a kettőről csak együttesen lehet beszélni. A termelőszövetkezetek történetével foglalkozó munkákkal kapcsolatban tudnunk kell, hogy ezeket az úgynevezett hivatásos kiadóvállalatok csak elvétve, igen ritka esetben jelentetik meg, ha tehát az ilyen jellegű kiadványok fölött kívánunk szemlét tartani, akkor nyugodtan mondhatjuk, hogy gyakorlatilag valamennyi az ún. „regionális” irodalomhoz tartozik, tehát nem kiadóvállalatnál láttak napvilágot, hanem — közvetlenül vagy közvetett formában — az érdekelt termelőszövetkezetek jelentették meg őket. Ez egyben azt is jelenti, hogy ezek a tsz-történeti kiadványok nem kerülnek forgalomba, rendkívül nehezen lehet hozzájuk jutni, jelentős részük még az úgynevezett köteles könyvtárakban sem található meg, ami semmi esetre sem tekinthető megnyugtató állapotnak. A tsz-történetírásnak — mint alakulófélben levő tudományágnak és bontakozódó mozgalomnak — ebben a kezdeti szakaszában napvilágot látott kiadványokat a következőkkel jellemezhetjük: — konkrét, elsősorban a termelőszövetkezetek részéről megnyilvánuló igény hozta őket létre; — a téma kutatásának gyakorlatilag nem volt semmiféle előzménye, így a lehető legteljesebb mértékben hiányzott a módszertani megalapozottság és a téma alkalmi művelői rendszerint csak egy-egy konkrét termelőszövetkezet történetének megírására vonatkozó megbízatás alkalmával kerültek közelebbi kapcsolatba a kérdéssel; — e kiadványok szerzői általában igen eltérő szakmákban dolgozó értelmiségiek, helytörténészek, többségükben pedig újságírók voltak, akiknek ezirá- nyú munkásságát általában maga az érdekelt tsz fizette; — az elkészült kéziratok túlnyomó részét az érintett termelőszövetkezetek jelentették meg. A felsorolt körülmények jórészt meg is határozták az ebben az időszakban készült és megjelent tsz-történeti munkák jellegét, szemléletét és színvonalát. Jelentős részük brossúra-szerű, vezércikkekre emlékeztető hangvételű, viszony154
