A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 7. 1980 (Debrecen, 1980)
Közlemények - Gazdag István: A termelőszövetkezetek szervezése Debrecenben 1948-1956 között
Iákokat politikailag össze kell törni és később kell fölszámolni.”6 Ez a program bizonyítéka annak, hogy a gazdagparaszt-problémát kiszakították természetes gazdasági-társadalmi összefüggéseiből, eltúlozták és a végletekig kiélezték. Értékes adatokat nyerünk a debreceni adóhivatal által 1949-ben 164 gazdagparaszt adóegyenlegéről készített elemzésből.7 A tartozás összege Család 1—1000,— Ft-ig 37 1 000—2000,— Ft-ig 21 2 000—5000,— Ft-ig 29 5 000—10 000,— Ft-ig 20 10 000— 11 — 46 Ebben még nincs benne az 1949. évi adó 50 kh-nál 16 000,—Ft 100 kh-nál kb. 47 000,—Ft Az adóhátralékos kulákok kb. 50%-a a földjét maga vagy cselédsége művelte meg, a többi bérbeadta birtokát. Figyelemre méltó azonban — a csökkentés ellenére — a meglevő állatállományuk. A feljegyzés szerint 60 kulák 1 vagy több haszonállattal rendelkezett. Birtokukban volt még 215 szarvasmarha, 164 ló és 307 sertés. Az adóhivatal véleménye szerint őszre a debreceni kulákok jelentős része eladósodik ezért fel kell készülni az árverési eljárásokra. A gazdagparasztság úgymond „korlátozása” 1950-ben egyre inkább felszámolássá változott. A PB március 27-én határozatban foglalkozott a korlátozás kérdésével, a végrehajtásban mutatkozó eredményekkel és hibákkal. A PB hangsúlyozta, hogy a kulákság befolyása tovább él a dolgozó parasztság körében, különösen a tsz-kérdésben. A kulákok igyekeznek akadályozni a mezőgazdasági kampányfeladatokat, befurakodnak a tszcs-be, éreztetik hatásukat az EPOSZban és az MNDSZ szervezeteiben. A határozat elítélte ugyanakkor a baloldali túlzásokat, elsősorban megyénkben és Tolnában, amelyek ártottak a szövetségi politikának, de a termelést is nehezítették. „Az utóbbi hónapokban a kiszorítás a kulákság likvidálásába való átcsapását jelentette”. A debreceni kulákokkal szemben is történtek túlkapások. „.. .a termelőszövetkezeti csoportok között a kulákok területileg fel vannak osztva, hogy melyik kulák, melyik tszcs-hez tartozik... A csoportok egymás közt viaskodnak azon, hogy melyik kulák melyik tszcs-hez járjon robotra”.8 A kulákok kezén levő földterület 1950-re lényegesen csökkent. Flajdú- Bihar megyében az állami gazdaságok 86 232 kát. h. a tszcs-k 44 367 kát. h. kisajátított vagy felajánlott földön gazdálkodtak. A debreceni csoportok földterülete 1950 márciusában 11 658 kát. h.-ra rúgott. Az állatállomány, a gazda6 HBmL. XXIV. 402/a. I. 1948. november 9. 7 Feljegyzés az MDP Mezőgazdasági és Szövetkezetpolitikai Osztályának a debreceni kulákok köztartozása ügyében történt vizsgálatáról. PI.A. 276. f. 93—129. 8 PI.A. 276. f. 93—195. 1950. április 28. Az MDP debreceni V. B.-a 1950. március 28-i ülésén megtárgyalta a kulákokkal kapcsolatban történt túlkapásokat és meghozta a szükséges intézkedéseket. 141
