A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 7. 1980 (Debrecen, 1980)

Közlemények - Gazdag István: A termelőszövetkezetek szervezése Debrecenben 1948-1956 között

sági felszerelés és az épületek terén a csoportok minimális igényeinek töredékét sikerült kielégíteni a kulákgazdaságok rovására.

A fejlesztés további fontos eleme volt az egyénileg dolgozó — lehetőleg földdel is rendelkező — parasztok szövetkezetbe való tömörítése, illetve egyre több termelőszövetkezeti csoport létrehozása. Ennek a célkitűzésnek a megvalósítását nemcsak a kistulajdonosi létbe vetett vak bizalom, az évszázadok alatt beidegződött óvatosság nehezítette, hanem a már működő szövetkezetek gyenge eredményei, a tagság változatlanul súlyos megélhetési gondjai.

A szövetkezetek szervezése Debrecenben 1948 őszén indult meg, amikor a polgármester rendelete alapján négy Földbérlő Bizottság alakult9. A lakosságot falragaszok útján tájékoztatták a rendeletről. A szervezés első tapasztalatait a nemzeti bizottság szeptember 28-i ülése vette számba10. Kiderült, hogy a jelentkezők egy része valamiféle második földosztásra gondolt és a megszerezhető földön egyéni gazdálkodást szándékozott végezni. A szakszervezeti küldött a a hivatalos álláspontot igyekezett erősíteni „Meg kell győzni a parasztokat a táblás gazdálkodás helyességéről az egyéni gazdálkodással szemben”. A parasztpárti politikus az állam fokozott támogatását kérte a nincstelenekből álló táblás csoportoknak. A kisgazdák szónoka jelezte, hogy „.. .nő az ellenállás azok részéről, akik a szövetkezetét nem látják szívesen”.

Debrecen határában 1310 családfő jelentette be igényét haszonbérletre. A jogosultak megoszlása: mezőgazdasági munkás 789 fő, 5 hold alatti törpe- birtokos, 10 hold alatti kisparaszt. Tulajdonukban volt 893 hold, haszonbéreltek 214 kát. h.-t. A Földbérlő Bizottság 448 haszonbérbeadó 18 132 kát. h. tulajdonából előhaszonbérletbe vett: 6438 kát. h. szántót, 10 kát. h. kertet, 43 kát. h. gyümölcsöst, 398 kát. h. legelőt és 117 kát. h. rétet — összesen 7006 kát. h. földet.11

A megyei pártbizottság szövetkezeti ülésén meghatározta a földbérlőszö- vetkezetek legfontosabb feladatait:

— a kisbérlet tartson el egy családot,

— a szövetkezetek jó földet kapjanak,-— a kollektív gazdaság földje egy tagban legyen,

— a szövetkezet munkájának eredményeként emelkedjen a szegényparasztság életszínvonala,

■— csökkenjen a mezőgazdasági termelés önköltsége.12

A bizottság az igénybevehető terület korlátozott volta miatt elsősorban a szövetkezeti gazdálkodásra jelentkezőket vette számításba. A juttatottak számát illetően forrásaink ellentmondásosak. Egyértelmű viszont az, hogy az igénylők amikor megtudták, hogy „.. .homokon rossz földet kaptak, mások a várostól

9 HBmL. XXI. 505/a. 30 536/1948. I. sz. bizottság (czucza, Kis és Nagyhegyes, Elep, Kösélyszeg); II. sz. bizottság (Macs, Ondód, Bellegelőnek a Böszörményi út és a budapesti vasútvonal közötti része), III. sz. bizottság (Ebes, Szepes, Bellegelőnek a II. körzethez nem tartozó Pallagi határ része), IV. sz. bizottság (Elep, Bánk, Fancsika, Рас, Nagycsere) a bizottságokban képviseltette magát a FÉKOSZ, az UFOSZ, az FMSZ, a földbérlőszövetkezet. Jegyzőt a polgármester jelölt ki.

10 HBmL. XVII. 2. 1. 1948. szeptember 28.

11 HBmL. XXI. 505/a. 16 326/1949. április 7.

12 HBmA. 41. 1. 17. Gazdag István: A termelőszövetkezeti mozgalom kibontakozásának előzményei Hajdú megyében. (Tanulmányok a marxizmus—leninizmus témaköréből. (Szerk.: Grandpierre Lajos) Db. 1974. 5—12. old.

142

)