A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 6. 1979 (Debrecen, 1979)

Tanulmányok - Perjés Géza: Bihar megye 1728. évi adóösszeírásának gép feldolgozása

Az egy főre eső terület nagyságát a 6. tábla mutatja.

Láthatjuk, az egy főre eső terület szempontjából is hatalmas különbségek vannak a művelési ágak és a településkategóriák között.8

Az egy főre eső szántónak, erdőnek és összes területnek más tényezőkkel való összefuggséét a 2. sz. korrelációs mátrixból láthatjuk. Itt kimutatjuk a szintmagassággal és az 1880. évi népességszámmal való összefüggést, ugyanakkor azonban elővételezve az 1728-as adatoknak a későbbiekben bemutatandó részletes elemzését, azokból hármat vettünk be a mátrixba: az örökös és szabad jobbágyok, valamint az összes háztartás számát. Ilyen formán a mátrix alakja ez lesz:

2. sz. korrelációs matrix (N = 425)

1

2

3

4

5

6

7

8

1. 1,00

0,38-0,41-0,33-0,20-0,51

0,37

0,28

Helyiségek tengerszint feletti magassága

2.

1,00-0,41-0,23-0,16-0,22

0,16

0,13

Örökös jobbágyok száma 1728 helységenként

3.

1,00

0,97

0,70

0,21-0,19-0,15

Szabad jobbágyok helységenként

4.

1,00

0,76

0,14-0,17-0,13

Ossz. háztart. helységenként

5.

1,00-0,01-0,09-0,01

Népesség száma 1880.

6.

1,00-0,21-0,01

Egy főre eső száfttó 1880/

83-ban (kh)

7.

1,00

0,96

Egy főre eső erdő (kh)

8.

1,00

Egy főre eső ossz. művelt terület 1880/83 (kh.)

A korrelációs mátrix első sorából a következő igen fontos következtetéseket lehet levonni: a szintmagasság az örökös jobbágyok számával pozitív, a szabad költözésű jobbágyokéval viszont negatív összefüggésben van. (г 2>1 = 0,38, r3jl— —0,41) azaz a magasabban fekvő, erősebben tagolt határú helységekben — ahol tehát a mezőgazdasági művelés feltételei rosszabbak — az örökös jobbágyok száma nagyobb, viszont a szabad menetelűeké kisebb. Ez megfelel annak az a priori felállítható feltevésnek, hogy a mozgásukban nem korlátozott szabad jobbágyok a jobb adottságú vidékeket keresték és ott telepedtek le. Az r41= —0,33 korreláció viszont azt mutatja, hogy a magasabban fekvő helységele általában kisebbek voltak 1728-ban és ez így maradt 1880-ban is (г5Д=-0,20). Az első sor utolsó három oszlopából pedig az olvasható le, hogy a szintmagasság emelkedésével az egy főre eső szántó csökken, viszont az egy főre eső erdő és összes terület növekszik (r0 ,= —0,51, r7 , = 0,37, r8 ,= 0,28).

8 Mint korábban, a 4 Ny kódú csoportnál, a számításokat most is egyszer Berettyóújfalu adatainak bevonásával, másszor kihagyásával végeztük el. Hasonlóan kellett eljárnunk ebben az esetben a két nyomásos csoportnál Nagyvárad miatt, mivel 31 324 főt számláló lakójához viszonyítva igen kevés mezőgazdasági művelés alatt álló területtel rendelkezik. Láthatjuk: az F kategóriában Nagyvárad beszámításával egy főre 0,96 kh, kihagyásával viszont 1,16 kh szántó esik; de természetesen ugyanígy megnövekszik az egy főre eső terület a többi művelési ágban is a szőlőt kivéve. Nagyváradnak ui. hatalmas, 3165 kh-t kitevő szőlőbirtoka volt. De a város nagy lakosságszáma nemcsak az F csoport viszonyszámait torzítja el, de az egész kétnyomásos csoportét is, így annak „Összesen” sorában is kétfajta számítást kellett végeznünk.

61