A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 6. 1979 (Debrecen, 1979)
Tanulmányok - Perjés Géza: Bihar megye 1728. évi adóösszeírásának gép feldolgozása
A mátrix második sorából és harmadik oszlopából az derül ki, hogy egyik oldalról az örökös jobbágyok száma, másik oldalról a szabad jobbágyok, az összes háztartás, az 1880-as népességszám, valamint a szántóhányad között negatív, viszont az egy főre eső erdő és összes területtel pozitív összefüggés áll fenn. A matrix harmadik, negyedik és ötödik sorából az vehető ki, hogy a szabad jobbágyok, az összes háztartás, valamint az 1880-as népességszám között igen szoros pozitív összefüggsé áll fenn (0,97, 0,70, 076) s bár a szántó, és ösz- szes területhányaddal az összefüggés nem túlságosan erős, az általános tendencia itt is érvényesül, az ti., hogy az összefüggés a szántóval pozitív, az erdővel és összes területtel negatív előjelű. A mátrix 6. rovatából az vehető ki, hogy az egy főre eső szántóterület az egy főre eső erdő — és összes területtel negatív, bár gyenge összefüggésben áll. így azután nem csodálható, hogy az egy főre eső erdőterület és az egy főre eső összes terület között 0,96 erősségű korreláció áll fenn. A tisztajövedelem (Tj) alakulása. Mint ismeretes, a kataszteri felvételben megbecsülték a művelés alatt álló terület jövedelmét, és azt kataszteri holdra vonatkoztatva aranykoronában fejezték ki. Az egyes művelési ágak kataszteri holdjának tisztajövedelmét (Tj/kh) a 7. tábla és a 3. diagram mutatja. A diagramon a könnyebb áttekinthetőség miatt az egyes művelési ágak sorrendjét tisztajövedelmük nagysága szerint határoztuk meg; láthatjuk: első helyre került a szőlő, másodikra a kert, harmadikra a nádas stb. Amint látjuk, kevés kivétellel ez az értékrend minden csoportnál érvényesül. Jól látható, hogy az egyes művelési ágak minőségét jelző adatok összhangban vannak a mennyiségi adatokkal: ott, ahol a szántó aránya az összes területben magasabb, és ahol egy főre nagyobb szántóterület jut, a Tj is magasabb, méghozzá nemcsak a szántónál, hanem szinte minden művelési ágnál is. Ha a művelési ágak szerinti csoportosítást nézzük, első pillantásra kivehető, hogy az egynyomásos, a szántó nélküli, valamint a nyomásos művelést nem folytató helységek csoportjában a Tj sokkal alacsonyabb, mint a két- és háromnyomásos helységek csoportjánál.9 Furcsának tűnhet, hogy a legelőt és erdőt kivéve a háromnyomásos csoportban minden művelési ág Tj/kh-ja alacsonyabb mint a kétnyomásos helységeknél, mégis az átlag az előbbinél magasabb (3,02 K, 2,48 K-val szemben). A magyarázat roppant egyszerű: a 3 Ny kódú helységeknél a szántó — tehát a legtöbb Tj-t adó művelési ág — aránya 62%, míg a kétnyomásúaknál csupán 43%.10 9 Miután a 4 Ny kódú helységek csoportjánál Berettyóújfalu, a 7 Ny csoportnál pedig Kaba és Püspöki adatai rendkívüli mértékben eltérnek az átlagostól, a számításokat e helységek elhagyásával is elvégeztük, a diagramban pedig ennek figyelembevételével ábrázoltuk. 10 Az átlagos Tj/kh kiszámításának képlete ui. ez: _ Sz kh X Sz Tj/kh + ... + E kh X E Tj/kh Tl,kh összes terület (kh) ahol Sz kh=a szántó területe Sz Tj/kh = 1 kh szántó Tj-e E kh=az erdő területe E Tj/kh= 1 kh erdő Tj-e összes terület=a határ egész területe (beszámítva tehát a kert, rét stb. területét, mint ahogyan a számlálóban is figyelembevettük ezek területét és Tj-ét is). 62
