A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 6. 1979 (Debrecen, 1979)
Fórum - Kállay István: A nagybirtokkormányzat levéltári forrásai 1711-1848
jegyzékelve.17 A jegyzőkönyvet a tisztiszék elnöke, egyes uradalmakban — a személyes felelősség növelésére — az összes résztvevő aláírta. Az elnök írta alá a jegyzőkönyvi kivonat formájában kiadott határozatokat, amelyek végrehajtásáról írásban kellett jelenteni. A központi tisztiszék és a jószágigazgatóság, régensi hivatal, kormányzóság közti átmeneti szervként jött létre az Eszterházy, Károlyi és Széchenyi nagybirtokon az uradalmi gazdasági bizottság. A tisztiszéktől abban különbözött, hogy a birtokos alapítólevéllel hozta létre, meghatározott működési szabályzat szerint dolgozott, élén a birtokos teljhatalmú megbízottjával, akinek hatásköre a későbbi jószágigazgatóétól nem sokban különbözött. A bizottságnak a főszámvevő, a főszámtartó, a jogügyigazgató, a főügyész és a levéltárnok volt tagja. Az ülésekre meghívatták a birtokkerületek felügyelőit, ha jelentéseikről tárgyaltak. A napirend a birtokos utasításainak ismertetéséből, a tiszttartók, felügyelők és más tisztek jelentéseinek felülvizsgálatából, pénzutalványozásokból és kérelmek, panaszok elbírálásából állott. Nagy hangsúllyal foglalkozott irányítási feladatokkal. A gazdasági bizottság üléseiről jegyzőkönyvet vezettek, melyek a birtokkormányzat legfontosabb forrásai.18 Az ügyintézés egyre jobban növekvő méretei a XVIII. század ötvenes éveitől kezdve újabb birtokkormányzati hivatalok létrehozását tették szükségessé. Ezek a szervek egyediek voltak, mivel a hatáskört egy személy, a felelős vezető gyakorolta. Hivatalnak azért tekinthetjük őket, mivel szervezési, ügyintézési és ügyviteli tevékenységet fejtettek ki, több személyből álló kollektívát alkottak, amelynek tagjai az igazgatást hivatásszerűen gyakorolták, a működésükhöz szükséges fedezetet az uradalmak bevételeiből biztosították számukra, és élükön felelős vezető állott. A birtokirányító tevékenység legcélszerűbb formája — mint az államigazgatásban is — a hivatal volt. A birtokkormányzati hivatalokat a hierarchiában elfoglalt helyük alapján három csoportra — központi, kerületi és uradalmi — oszthatjuk. Központi a régensi, titoknoki hivatal, a praefectura, a jószágigazgatóság -kormányzóság, az ügyészség, a kancellária, a számvevőség, a pénztár és a levéltár. Kerületi hivatal a felügyelőség, a számvevőség, a pénztár. Uradalmi maga az „uradalmi hivatal”; a tiszttartóság (tisztség), a kasznári hivatal (kasznárság), a pénztár, erdőhivatal, pincemesteri és építészeti hivatal stb. A régensi (titoknoki) hivatal a birtokkormányzat legmagasabb szintű szerve. Igen érdekes módon három — a herceg Eszterházy, az esztergomi prí- mási és a gróf Károlyi-nagybirtokon csaknem egy időben (a XVIII—XIX. század fordulóján) jött létre régensi hivatal. Legfontosabb feladata a birtokos utasításainak továbbítása, ebből a célból szoros írásbeli és szóbeli kapcsolatban állott a birtokkormányzat egyéb központi, illetve kerületi szerveivel. így jelentős mennyiségű iratanyagot termelt.19 Fontos feladata volt a személyzeti igazgatás; az ő közreműködésével nevezte ki a nagybirtokos a központi tisztviselő17 OL. P 279. Festetics család levéltára. Directoratus. Iratok 1804. szept. 4. No 1040.; 1826. dec. 18. No 321—1503. 18 Prímási Levéltár, Esztergom. Archivum saeculare. Jur. Titulus 41—48. Protocolla sedium oeconomicarum 1785—1876.; OL. P 162. Eszterházy család hercegi ágának levéltára. Protocolla commissionum 1777—-1790.; OL. P 397. Károlyi család levéltára. Acta oeconomica A. 1—2. Gazdasági bizottság 1759— 1792.; OL. P 623. Széchenyi család levéltára. X. k. 11. cs. No 9—13. Nagycenki gazdasági bizottság 1787—1820. 19 OL. P 170. Eszterházy család hercegi ágának levéltára. Acta regentialia 1798—1799. 207
