A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 6. 1979 (Debrecen, 1979)

Fórum - Kállay István: A nagybirtokkormányzat levéltári forrásai 1711-1848

két. Titoknoki hivatal a gróf Károlyiaknál működött. 1793-ban 1404, a következő évben 1795 ügyet intézett el.20

A jószágigazgatóság, jószágkormányzóság a birtokigazgatás több uradalmat vagy birtokkerületet kormányzó átfogó egyedi szerve. Foglalkozott az alárendelt szervek összes ügyeivel, felügyelte a kerületi és az uradalmi tiszteket. A legtöbb nagybirtokon — nem lévén régensi, titoknoki stb. hivatal — a kormányzat legfőbb szerve. Élén igazgató állott, tagjai a főtisztek (főszámvevő, főszámtartó, levéltárnok, stb.), kisegítőként jegyzők, írnokok, esetleg gyakornokok voltak hozzá beosztva. Az igazgatóság tagjai — igazgatótanácsi ülésen -— testületi döntéseket is hozhattak; ezekről az ülésekről jegyzőkönyvet vezettek.

A legismertebb jószágigazgatóság kétségkívül a keszthelyi volt. Festetics György 1792-ben hívta meg teljhatalmú jószágkormányzónak a kiváló Nagy- váthy Jánost, az ő elképzelései szerint szervezték meg a birtokigazgatást.21 Az igazgató dolgozta ki az uradalmi instrukciókat, negyedévenként megvizsgálta a javakat, válaszolt a havi jelentésekre, ellenőrizte a beküldött táblázatokat, tanácskozott a számvevőséggel, serkentette a földmérőt, idejében elkészítette a „gazdasági tükröket”. A keszthelyi Directio iratanyaga a birtokkormányzat egyik leggazdagabb tárháza.22

Jogügy igazgatóság, ügyészi hivatal. Mindkettő a XVÍII. század közepétől terjedt el, közös feladatuk az uradalmak által harmadik személy ellen kezdett és folytatott perek, illetve egyes nagybirtokokon az úriszék felügyelete. Hatáskörüket a nagybirtokos, esetleg a családülés irányítása alatt gyakorolták. Ügyészi hivatali iratok csak kevés családi levéltárban maradtak fenn. A legteljesebb anyag a Károlyi-birtokokról van. Eszerint már a XVIII. század közepén létrejöttek egyes kerületi ügyészi hivatalok, így a salánk-muzsalyi 1732- ben, az alföldi 1766-ban.23 A nagykárolyi uradalmi ügyészi hivatal iratai között 1743-tól vannak úriszéki iratok; 1759-től évente rendszeresen két-három úriszéket tartottak. Az ügyészi hivatal 1795-ben kapott instrukciót gróf Károlyi Józseftől. E szerint a kerületi ügyészek feleltek az úriszék előtt folyó ügyek gyors elintézéséért, illetve felülvizsgálatáért. Ennek érdekében „világosan” elő kellett készíteniök az ügyeket. Az úriszéki jegyzőkönyveket nyolc napon belül a jog- ügyigazgatósághoz küldték revízióra. A nyírbátori és a fehérgyarmati ügyészség iratanyaga 1806-tal, a nagykárolyi kerületi ügyészi hivatalé 1807-tel, az er- dődié 1814-gyel kezdődik.24

A Festetics család levéltáráról készült repertórium az ügyészi hivatalok iratainak kezdő dátumát 1735-ben adja meg, a legkorábbi jelzetes anyag azonban csak 1819-ben, a „keszthelyi ügyvédi hivatal” pedig 1823-ban kezdődik. Valószínűleg ettől az időtől kezdve számíthatjuk az ügyészségnek, mint hivatalnak a működését.

Kancellária. Az uradalmak és központok ügykezelését írnokok, jegyzők, napidíjasok, járulnokok és gyakornokok végezték. Hivatal szerűen működő kancelláriákról a XVIII. század második felétől beszélhetünk. Feladatuk elsősorban közvetítő jellegű, eljuttatták a nagybirtokos utasításait az uradalmakhoz, illetve ez utóbbiak a kancellárián keresztül leveleztek az urasággal. Ellátott a

20 OL. P 407. Károlyi család levéltára. Titoknoki hivatal 1793—1795.

21 Szántó Imre: A parasztság kisajátítása és mozgalmai a dunántúli Festetics-birtokon 1711—1850. Bp. 1954. 138.

22 OL. P 279. Festetics család levéltára. Directoratus. 1792—1848.

23 P 1532. Károlyi család levéltára. Salánk-muzsalyi ügyészi hivatal. 1732—1837.

24 OL. P 1535. Károlyi család levéltára. Alföldi kerületi ügyészi hivatal. 1766—1873.

208