A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 6. 1979 (Debrecen, 1979)

Közlemények - Gazdag István: A termelőszövetkezeti parasztság életkörülményei Debrecenben (1948-1952)

vetkezetben, az álomzugi Dózsában működött üzemi konyha, a minősítése „nagyon rossz, egyszer főznek.” A nagy dologidőben — júliusban, augusztusban — a gyermekek ellátása szempontjából nagy jelentőségük volt az időszaki napközi otthonoknak. A felmérés szerint azonban csak három szövetkezetben került sor ezek létrehozására. A kismacsi Rózsa Ferenc tszcs, napközi otthonában 1952. július elsejétől a hónap végéig (27 napon) 60—70 gyermek táplálkozása a következő átlagos képet mutatja: a reggeli: 24 napon feketekávé, kenyér (tej, tea, tejleves); ebéd: leves — bab, borsó 8, káposzta 6, rizs 3, köménymag 3, gyümölcs 2,( tészta, hagyma) második fogás — hús 7, burizs 6, tészta 22; vacsora: kenyér (lekvárral, zsírral, cukorral) 23, tészta 2, köménymagleves 1, ebédmaradék 1.

Csáky Gergely tisztiorvos összegző jelentésében megállapította „... a legtöbb Tszcs-ben egyoldalú táplálkozás folyik, zöldfőzelék előteremtését még a termelésben sem veszik programba, így azok elkészítését sem forszírozzák. Szükségesnek látom, hogy népélelmezési tanfolyam tartassák.”12

III. Egészségügyi helyzet — ellátás A tanyaközpontok egészségügyi helyzete:13

Angyalháza: a legközelebbi orvos Nádudvaron van. A lakosság rendszeres orvosi ellátásban nem részesül.

TBC 2%-ban fordul elő.

Cigányok nem laknak a területen.

Bánk: a legközelebbi orvos Mikepércsen, 7,5 km. Előfordult: vörheny, hastífusz, tbc, angolkór. Cigányok nem laknak a területen.

Ebes: a legközelebbi orvos Debrecenben, 10 km. A lakosság rendszeres orvosi ellátásban nem részesült. Népbetegség nem fordult elő. TBC-s megbetegedés 2%. Cigányok nem laknak a területen.

Macs: Trachoma, golyva, tífusz nincs. TBC 2 nyílt eset. Angolkór 2 éves korig 5—6%. A területen egy cigánycsalád él, földműveléssel foglalkozik, mint újonnan földhözjuttatott. Az egészségügyi helyzetet nem rontja.

Nagycsere: К legközelebbi orvos Debrecenben, 11 km. Golyva, tífusz, trachoma nincs, a tbc-s megbetegedések 50%-kal nagyobb mértékben fordulnak elő, mint Debrecen többi külterületén. Angolkór 2 éves korig 1—2%. Cigányok nem laknak a területen.

Valamennyi tanyaközpontban emésztőgödröket kell létesíteni a szennyvíz megszüntetésére.

A szövetkezetek egészségügyi helyzetét a gazdasági udvar és a WC állapota mellett befolyásolta a tisztálkodási lehetőség is. A szövetkezet tanyáiban élők a kútnál lavórból, teknőkből és Vályúból mosakodhattak, de az elepi Leninben mosáshoz 1,5 km-ről kellett hordani a vizet.

A 34 szövetkezetből orvos csak nyolcban járt, ezeknél is főleg az aratási munkák idején és zömmel szigorló orvosok. Szülésznő és gyógyszertár a ter12 HBrnL. XXIII. 112/d. 2.

13 HBmL. XXI. 501/a. 3. 3815/TK. 14. Gazdag István: Adalékok a debreceni tanyavilág felszabadulás utáni történetéhez. Hajdú-Bihar megyei Levéltár Évkönyve III. Db. 1976.

196