A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 6. 1979 (Debrecen, 1979)
Közlemények - Rácz István: Debrecen város hitelügyletei 1693-1848
Év Törlesztés és kamatfizetés összesen Ft-ban Tőketörlesztés és kamatfizetés a a bevételhez képest %-ban 1737 3 058 7,6 1747 4917 12,3 1759 4 635 9,3 1823/24 14 532 13,9 1829/30 44 681 38,7 1839/40 74 772 55,3 1846/47 106 820 67,6 Láthatjuk, hogy a városgazdálkodás a XVIII. században még csak kis részben, a reformkorban azonban már egyre nagyobb arányban — a forradalom előestéjén 67,7%-ban — a tőketörlesztésre és kamatfizetésre dolgozott. Mivel a város hiteléhez képest a saját tőkekihelyezése csekély maradt, ezt a nagy adósságterhet az abból származó jövedelem kevésbé enyhítette.13 Év Befizetett kamat összege Ft-ban Kifizetett kamat 1759 1500 4635 1805/06 3370 9219 1815/16 3931 14732 1826/27 2988 20638 1837/38 7364 33020 1844/45 4429 37963 Ezekben az években összesen 23 582 forint kamat folyt be a házipénztárba, ezzel szemben a város saját adósságai után kamatként 120 207 forintot fizetett ki, tehát az ilyen címen kezelt bevétel csak egyötöd részben (19,6%) fedezte a kifizetett kamatösszeget. II. Hitelforrások A város 1847-ig kizárólag pénzintézeteken kívül talált hitelforrásokat. Debrecenben az első Takarékpénztárat 1846-ban alapították14 s a következő évtől a város is feliratkozott a rendszeres kölcsönkérői közé.15 De a korábbi magánjellegű pénzforrásait ezután sem apasztotta el, inkább azt mondhatnánk, hogy a Takarékpénztár megnyitásával tovább bővült a hitellehetősége. Közelebbről szemügyre véve a város hitelforrásait, mindenekelőtt arra kell utalnunk, hogy a vizsgált másfél évszázadban a levéltári kútfők nagy létszámban örökítették meg azoknak a neveit, akik Debrecennek hiteleztek. A hitelezők széles kiterjedtségére jellemző, hogy Debrecen adósságát 1693-ban még csupán 5, 1798—99-ben 45, de 1828—29-ben 181 és 1840—41-ben 223 té13 Uo. 14 Komoróczy György: A reformkori Debrecen. Db., 1974. 175. old. 15 HBmL. IV. A. 1013/p/7. No. 990—994. 12 12 Évkönyv VI. 177
