A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 6. 1979 (Debrecen, 1979)

Tanulmányok - Mervó Zoltánné: Az egységes állami iskolarendszer megszervezése a felszabadult Bihar megyében (1944. október-1948)

mondotta napirend előtti indítványában Molnár Zoltán, a Nemzeti Bizottság elnöke.45

Biharnagybajom község nemzeti bizottsága is örömmel üdvözölte az iskolák államosításának tervét. Az egységes demokratikus oktatás megvalósításában 1848 programjának megvalósítását látja. Az iskolák államosítása teszi majd lehetővé, hogy a szegény tanulóknak juttatandó tankönyv, tanszer és ingyenes oktatás révén a magyar nép egészének szellemi felemelése, az egységes alapműveltségnek mindenki által való elsajátítása bekövetkezzék.46 A vármegye valamennyi községében népgyűlések zajlottak le június elején.

Az iskolák államosításának szükségessége mellett foglaltak állást Bedő községben is: „Bedő község Függetlenségi Frontba tömörülő pártjai, a község demokratikus társadalmi szervezeteinek vezetői és a község pedagógusai felekezeti különbség nélkül, zárt sorokban a demokratikus kormány mögött, annak a célnak a megvalósítása érdekében tesznek hitet, hogy a magyar törvényhozás a népnevelést állami feladatnak minősíti.. .”.47 Báránd község népgyűlése ha- tározatilag mondta ki: Követeli a koalíciós kormánytól, hogy a felekezeti iskolák államosítását még ez év június hónapjában terjessze az országgyűlés elé. A legteljesebb mértékben elítéli azokat a törekvéseket, melyekkel a felekezeti iskolák államosításának kérdését, felelőtlen uszításra és a nép békés rendjének megzavarására óhajtják egyesek felhasználni. Követeli a naggyűlés közönsége, hogy az uszítok ellen a kormány teljes erejével járjon el.48

Berettyószentmártonban szülői értekezleten döntöttek az iskolák államosítása mellett, miután az igazgató felsorolta mindazokat az előnyöket, melyeket az állami iskolák nyújtanak az egyházi iskolákkal szemben. Eloszlatta azokat a téves nézeteket, melyek korábban aggodalommal töltötték el a szülőket. A hozzászólások során fény derült, hogy egyes szülők azért féltek az államosítástól, mert úgy tudták, „hogy a gyermek ezután nem járhat templomba. Mások azt hallották, hogy az iskolák államosításával elveszik a gyermekeket a szülőktől”.49 Az államosítás kérdésének megvitatása a legszélesebb nyilvánosság előtt, a demokratizmus jegyében történt.

Bihar megye főispánja járásonként szervezett gyűléseken vitatta meg az államosítással kapcsolatos kérdéseket a felekezeti tanerőkkel. A pedagógusok őszintén feltárták problémáikat. Elsősorban az érdekelte őket, megkapják-e továbbra is földjavadalmaikat, mert ahhoz ragaszkodnak, megtarthatják-e természetbeni lakásukat, s megkapják-e a volt iskolafenntartóikkal szemben fennálló követeléseiket, vállalhatnak-e hitoktatást? A kérdésekre a VKM adott választ s ezek megnyugtatóak voltak.50

Az iskolák államosítását — mint ismeretes — az országgyűlés 1948. június 16-án fogadta el, majd megkezdődött a törvény végrehajtása, mely elsősorban a tanügyi apparátusra hárult. Bihar megye tanfelügyelője 1948. július 7-én elentette a főispánnak, hogy a nem állami iskolák fenntartásának az állam ál45 HBmL. XVII. 1/1. 1948. június 3.

46 HBmL. XVII. 6/a. 8. 1948. június 6. Hasonló esetekről számol be Gácsér József: Az iskolák államosítása Békés megyében 1948. Békéscsaba, 1973. és Az államosítás közoktatásunkban c. kötet (Szerk.: Arató Ferenc) Tankönyvkiadó. Bp. 1976. A köteten belül a hajdú-bihari eseményekre lásd: Vaskó László tanulmányát: Az egységes állami iskola megteremtése Hajdú-Bihar megyében 115—129. old.

47 Közli: Dokumentumok i. m. 764. old.

48 HBmL. V. 608/c. 1653/1948. június 11.

49 Közli: Dokumentumok i. m. 770. old.

50 HBmL. XX. l/Ib.90/1948. és 396/1948.

160