A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 6. 1979 (Debrecen, 1979)

Tanulmányok - Mervó Zoltánné: Az egységes állami iskolarendszer megszervezése a felszabadult Bihar megyében (1944. október-1948)

féle felügyelet alá nem tartozó szervezet: az Actio Catholica szabja meg a taní­tásnak, a nevelésnek az irányát és szellemét”.42.. Az egységes állami iskola megteremtésének kérdése nem új gondolat 1947/48-ban. A politikai erőviszonyokban 1947. évben bekövetkezett változá­sok a baloldalt erősítették, mint ezt az 1947. évi országgyűlési választások ered­ményei is dokumentálják. A fordulat évében elérkezett tehát az ideje, hogy a demokratikus állam érvényt szerezzen rég óhajtott jogának: végrehajtja a mű­velődésügy „földreformját”. S hogy ez a változás miért nem következett be 1945-ben, arra az eddigiek alapján nyilvánvalóan más válasz nem adható, mint annak hangsúlyozása, hogy a forradalmi átalakulás legdöntőbb problémája a felszabadulás után a hatalom kézberagadása; a parasztsággal szövetségben kivívott proletárdiktatúra meg­szilárdítása volt. Bár 1945-ben a munkásosztály részese volt a hatalomnak és a munkás—paraszt forradalmi demokratikus diktatúra elvei érvényesültek, még­is: a nevelésügy eszközeinek közösségi tulajdonba vétele akkor sem erőviszo­nyok alapján, legkevésbé pedig a jobboldali erők ellenállása miatt nem volt megoldható. A tömegek nagy többségének vallásosságát sem lehetett figyelmen kívül hagyni. A párt kereste az egyházakkal való békés megegyezés útját, sőt a hitoktatás korábbi rendjét sem változtatta. Mód Aladár megfogalmazása sze­rint: „szívből tudnánk együttműködni az olyan papokkal, akik a demokrácia és az egyház közötti együttműködés útját egyengetnék”.43 Sajnálatos módon az ilyen papok száma kevés volt, s egyébként is „nyilat­kozat-tilalmat” rendeltek el számukra, amikor fény derült, hogy egyesek az állam és egyház közötti megegyezés útjait keresik. 5. Az iskolák államosítása 1948 tavaszán az MDP kulturális programja nyomán egyre szélesedett a felekezeti iskolák ellen harcolók tábora. Az önkormányzati, társadalmi és népi szervek mozgalmat indítottak az iskolák államosításáért. Bihar megye törvényhatósági bizottsága 1948. május 31-én tartott ülésén Belényesi Zsigmond törvényhatósági bizottsági tag terjesztette elő indítványát: „Ennek a közgyűlésnek, mint a megyei önkormányzat legelső szervének köte­lessége figyelemmel kísérni az országos politikai eseményeket, s azokkal kap­csolatban állást foglalni. Ilyen időszerű kérdés az iskolák államosítása. Bihar megye th. bizottsága a szabad, tudományos művelődés, az egységes demokra­tikus magyar nevelés, valamint a biztos anyagi támasz megoldása céljából öröm­mel üdvözli az iskolák államosítását, azzal a kívánsággal fordulva a kormány­hoz, hogy szeretnénk, ha gyermekeink szeptemberben már államosított isko­lákban kezdenék meg a tanulást”.44 Az állásfoglaláshoz csatlakozott Bihar megye Nemzeti Bizottsága is. „Természetes az, hogy a nevelés irányítása és az iskolák anyagi támogatása, fenntartása az állam feladata legyen. Szükséges, hogy az oktatás egységes le­gyen és éppen ezért nem a különböző kiadású egyházi tankönyvekből, hanem az állam által kibocsátott egységes tankönyvekből tanuljanak a gyermekek” — 42 Révai József: Élni tudtunk a szabadsággal. Bp. 1949. 598. old. 43 Ortutay Gyula: i. m. 115. old. 44 HBmL. XXI. 2/3. 159

Next

/
Oldalképek
Tartalom