A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 6. 1979 (Debrecen, 1979)

Tanulmányok - Mervó Zoltánné: Az egységes állami iskolarendszer megszervezése a felszabadult Bihar megyében (1944. október-1948)

Derecske-Morgó pusztán, Geszt-Vátyon tanyán, Nagyléta-Ligettanyán vándoriskolák, illetve tanyai iskolák szervezéséről határozott a VKM, a Bihar vármegyei Földbirtokrendező Tanács pedig a Komádi-Dobai pusztai, Ko- mádi Ihráz pusztai, Nagyrábé Pernyés pusztai, Pocsaj-Kasza tanyai, Sarkad- Feketeéri, Szerep-Hosszúháti, Zsadány-Orosi pusztai állami népiskolák számára két-két hold mezőgazdasági ingatlant juttatott.32

Az általános iskolák jelentőségéről szólva Ortutay Gyula megállapította egyik beszédében, hogy „az általános iskola éppen olyan alapköveteménye a magyar demokráciának, mint a földbirtokreform a parasztságnak,”33 s hogy megvalósítását — éppúgy, mint a földreform végrehajtását — mennyire gátolta az egyház, azt különösen a vidéki iskolák sorsa mutatja. Területünkön — elsősorban a vegyes vallású községekben—к ét-három felekezet is tartott fenn törpeiskolát s miután a VKM rendelete ellenére is ragaszkodtak fenntartói jogukhoz, az egységes általános iskola megteremtése, teljes kiépítése máról holnapra nem történhetett meg mindenütt. Fokozatos megvalósítása rendkívüli erőfeszítések elé állította az iskolafenntartókat, és a nevelői kart. Az ország nehéz gazdasági helyzete, a szülők szegénysége, a tanerőhiány; az iskolák berendezése és felszerelése tekintetében az állam által biztosított államsegélyek ellenére sem következhetett be igényesebb fejlődés. A kedvezőbb művelődési feltételek megteremtésének és a tanulmányi színvonal emelésének egyéb akadályai, mint pl. a nevelőhiány, a helyiségek hiánya, szakképzett nevelők biztosítása, egyes esetekben a szülők meg nem értése jó ideig gátló tényezőkként jelenkeztek.

3. A pedagógusok átképzése

Az MNFF programja alapján az iskolákban a haladó, demokratikus szellemben való nevelés biztosítása érdekében szükségessé vált a pedagógusok átképzése. Ezt a feladatot a VKM a tenkerületi főigazgatókra bízta. A debreceni Tankerületi Főigazgató már 1945. február 12-én tanítói tanfolyamok szervezésére adott utasítást a tanfelügyelőknek.34 Szükségesnek tartotta, hogy a „tanfolyam megvilágítsa az egyes tantárgyak kebelében azokat a főbb elveket, amelyeket a mai idők megkövetelnek s melyekre a demokratikus életnek épülnie kell.” 1945. május 15-én a Főigazgató újabb körlevelet bocsátott ki, melyben hangsúlyozta, hogy a népiskolai tanítóknak demokratikus szellemű s a változott viszonyoknak megfelelő átképzését tartja szükségesnek. E célból Budapesten Továbbképző Akadémia kezdte meg működését, ahol felkészítették azokat a pedagógusokat, akik a tanfolyam elvégzése után irányítani tudták saját területükön a pedagógusok továbbképzését. A nagylétai járás pedagógusai nem vártak központi előadóra, mert már 1945. június 23-án a körzeti iskolafelügyelő elnöklete alatt megtartották tanítók és óvónők részére az első pedagógiai szemináriumot. „Demokrácia a népiskolákban” címmel három pedagógus tartott előadást, melyet élénk vita követett.35

32 LJMKL. 72139—1948. Közli: Dokumentumok i. m. 23. old. és HBmL. XXIV. 502/b. 1480/1948. alapszám. A vándoriskolák kérdésével részletesebben foglalkozik Vaskó László: A debreceni tankerület vándoriskoláinak történetéhez (1945—1948) c. tanulmánya. Hajdú-Bihar megyei Levéltár Évkönyve. (Szerk.: Gazdag István) Db. 1975. 81—90. old.

33 Ortutav Gvula: Művelődés és politika. Tanulmányok, beszédek, jegyzetek. Bp. 1949. 50. old.

34 HBmL. XXIV. 501/b. 172/1944—45 és 1018/1944—45.

35 HBmL. XXIV. 502/b. 376/1945.

156