A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 6. 1979 (Debrecen, 1979)

Tanulmányok - Mervó Zoltánné: Az egységes állami iskolarendszer megszervezése a felszabadult Bihar megyében (1944. október-1948)

iskola mellett 48 iskola még 1947 decemberében is népiskola maradt. Jelleg szerint a következő megoszlást mutatják: 36 állami, 8 községi, 20 római katholikus, 6 görög katholikus, 52 református, 1-1 evangélikus, görögkeleti és érdekeltségi iskola. A tanyai iskolák száma: 31, a tanerő száma: 484, a tanulók száma: 24 366. 40-nél kisebb létszámú közösségben tanul 504 csoport, míg 271 osztályban a tanulói létszám a 40-et meghaladja.27

Nagy gondot jelentett a megyében a tanyai iskolák benépesítése, az uradalmi és érdekeltségi iskolák fenntartásának biztosítása. Ismeretes, hogy a 600/1945. M. E. számú, a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a földmíves nép földhözjuttatásáról szóló kormányrendelet végrehajtása több vonatkozásban kapcsolódott az iskolák fenntartásának kérdéséhez is, emiatt az uradalmi és érdekeltségi iskolák sorsa az új helyzetnek megfelelően rendezést kívánt, így történt ez a Sarkad-feketeéri r. k. jellegű uradalmi népiskola esetében, ahol földreform után sem az uradalom korábbi tulajdonosa, sem a sarkadi r. k. egyházközség nem vállalta a fenntartást, sőt „szegénységére” hivatkozással a község sem nyújtott támogatást. Az itt élő földhözjuttatottak valamennyien a kezdet nehézségeivel küzködő kis- és törpebirtokosok, akik az iskola terheinek vállalására képtelenek,” — jelentette a tanfelügyelő a VKM-nek, éppen ezért fenntartók hiányában állami iskolává való átszervezését kérte.28

Hasonló kérdés merült fel a hosszúháti r. k. uradalmi népiskola esetében is, melynek fenntartására 1947-ben a bucsai r. k. egyházközség vállalkozott.29

1946 nyarán intézkedés történt a szórványtelepeken élő tankötelesek beiskolázására. A nagylétai körzeti iskolafelügyelő 1946. június 3-i jelentése megállapítja, hogy Vértesen 90 gyermek él szórványtelepülésen, ezek közül 1945— 46-ban csupán 13 járt iskolába, Nagyiéta és Újléta szórványaiban kb. 60 gyermek, Bagamér környékén 20—30 gyermek marad iskolázatlanul. Derecskén 40, Kismarján 29 beiskolázatlan gyermeket találtak.

A Nagyrábé környéki Füst és Bogárzó tanyákon kb. 30 gyermek várt tanítóra, míg a Komád i környéki tanya világban „800 olyan gyermek vár beiskolázásra, akik két év óta oktatásban nem részesültek... A tanyák elzárt világában élő szegényparaszt gyermekek sínylődnek legjobban, mert róluk nem tudnak és pártfogásba őket nem veszi senki” — írja a miniszterhez intézett segélykérelmében a komádi internátus igazgatója.30

Bár a VKM az FM-nél már 1945 júliusában intézkedést tett a tanyai népiskolai tankötelesek iskoláztatásának biztosítása érdekében, az új településeken a volt földesúri kastélyok, intézői, gazdatiszti lakások iskolai céljára történő igénybevételére, ezek ellenére az eredmény sok esetben több évet váratott magára. Bihar vármegye Földbirtokrendező Tanácsa 1946. április 26-i körlevelében külön felhívta a községi földigénylő bizottságok figyelmét az újonnan földhözjuttatottak gyermekei oktatási feltételeinek biztosításáfa.31 Bihar megyében a Zsadányi-Fancsika pusztán a Fried Ignác-féle kastélyt utalták ki iskola céljára, átmenetileg az iskola cselédházban volt elhelyezve. Körösszakálon a volt Mártonífy udvarházat, Hencida-Kődombtanyán a Miklós-féle kastélyt, Ál- mosdon a volt Nagy-kúriát igényelték ki iskola céljára. Bagamér-Gyulatagon,

27 HBmL. XXI. 9/a. 5. ftsz. 13/1947. alapszám.

28 HBmL. XXI. 9/1. ftsz. 37/1945.

29 HBmL. XXIV. 502/b. 1183/1 945 és 182—4/1947. tanf. jel.

30 HBmL. XXIV. 502/b. 544/1946. alapszám és VIII. 223/b. 1. 1946. aug. 24-i jelentés.

31 HBmL. XVII. 502/3. Konyár község földigénylő bizottsága. A Földbirtokrendező Tanács rendeleténekszáma: 107—445—-1240/ 1946.

155