A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 6. 1979 (Debrecen, 1979)

Tanulmányok - Mervó Zoltánné: Az egységes állami iskolarendszer megszervezése a felszabadult Bihar megyében (1944. október-1948)

elleni harc fontos szervei voltak. Kezdeményező szerepük volt az igazoló bi­zottságok létrehozásában, a népbíróságok megszervezésében, a gazdasági, po­litikai és kulturális élet minden területén. Az új központi államhatalmi szerv, az Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány megalakulása után pedig a nemzeti bizottságok alakították újjá részben elsőízben a helyi önkormányzati testületeket s általánosságban, kivételektől eltekintve az új de­mokratikus központi államhatalom támaszainak bizonyultak, sőt közigazga­tási feladatokat is elláttak. Az iskolarendszer demokratikus átalakításának követelményét a Magyar Kommunista Párt és a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült pártok már 1944. november 30-án a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front program­jában megfogalmazták; e szerint „az oktatásból, a kultúrából... ki kell küszö­bölni a fasiszta mételyt, a népellenes szellemet, faji és nemzeti gyűlöletet.”4 A program megvalósítása érdekében elsőrendű feladatként jelentkezett az igazolások végrehajtása, a fasiszta szellemű tankönyvek, sajtótermékek kise­lejtezése, új tankönyvek biztosítása, majd a pedagógusok demokratikus átkép­zésének megoldása. Mint ismeretes, Teleki Géza, az Ideiglenes Nemzeti Kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere 1945-ben szembefordult a MNFF programjával, amikor felismerte, hogy „a kibontakozó népi demokratikus forradalom az uralkodó osztályok gazdasági és politikai hatalmának felszámolása felé mutat.” Teleki megtagadta a MNFF programját, a VKM-ben és a hozzá tartozó in­tézményekben gátolta annak megvalósítását és helyébe konzervatív programot állított.5 Nem csodálkozhatunk tehát, ha a MKP által meghirdetett kulturális program végrehajtása nehézkesen haladt. 1. Az oktatás megindulása, a háborús károk helyreállítása Bihar megyében még semmiféle közhatalom nem működött, amikor 1944. október 23-án Magyarhomorgon már megkezdték a tanítást.6 E példát kö­vették más községekben is, ahol spontán módon, de hivatástudattól indíttatva megnyitották az iskolák kapuit. Az iskolák tervszerű irányításáról 1944 decemberétől beszélhetünk, ami­kor a főispán Bihari Nagy Lajos böjti tanítót — későbbi nemzetgyűlési képvi­selőt —, Bihar megye tanfelügyelőjévé kinevezte s megbízta a közoktatás meg­szervezésével.7 A tanfelügyelőség első feladata volt az iskolák megnyitása és benépesítése. Megindult a háborús károk helyreállítása, az iskolaépületek tatarozása. Az épületkárokon túl a tanfelügyelői jelentés katasztrofálisnak látta a tanító­hiányt. Legtöbben az országnak erről a területéről menekültek el s jelentős részük még 1945 végén is távol volt, közülük a férfi tanerők legnagyobb része hadifogságban. 218 tanerő hiányzott.8 A szerepi igazgató a tanfelügyelőnek arról számolt be, hogy „267 tanulóra 4 tanerő áll rendelkezésre, de a meglevő tantermek közül mindössze egy tan­4 Rácz Béla: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumának törté­netéhez (1944. dec. 21.—1945. nov. 15.) Lt. Közlemények 1962. 1. sz. 45. old. 5 Uo. 46. old. 6 HBmL. XXI. 26. 14/1944. alapszám. 7 HBmL. XXI. 1/b. 109/1944. sz. 8 HBmL. XXI. 9/a. 131/1945. alapszám, a tanfelügyelő 1945. nov. 7.-i jelentése. 150

Next

/
Oldalképek
Tartalom