A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)
Tanulmányok - Gellér Ferencné: Tanácsválasztások Hajdú megyében és Debrecenben 1919 áprilisában
A debreceni befolyás — a táblázatból is látható — egyértelmű. Közvetett választással, de mégiscsak azok kerültek a vármegyei tanácsba, akiket Debrecen város választott a városi tanácsba, vagy delegált valamelyik járási tanácsba, így érvényesítették azt az elvi álláspontot, hogy a munkásosztály befolyását biztosítsák a felsőbb szintű tanácsba, és „jól bevált, kipróbált” elvtársak kerüljenek a vezetésbe. A megalakult tanácsok megválasztották intézőbizottságaikat. Az intéző- bizottság a tanács végrehajtó szerve volt, valójában a hatalom tényleges birtokosa. Az intézőbizottságok létrehozták a direktóriumot, amely általában három tagból állt, s nagyobb létszámú intézőbizottságoknál annak elnökségét jelentette. „A direktórium állandóan és folyamatosan tárgyaló szervezet volt, és rendelkezéseit a szakbizottságok útján hajtotta végre.”61 A Debreceni Munkástanács intézőbizottságának összetétele :62 Intézőbizottság: mint a munkástanács elnöksége: Hajdú János, Török Gábor, Vági István. Bizottsági tagok: Pányoki Lajos vasmunkás Woith György vasutas Bartha István vasutas Hubert József kisiparos Laboncz András építőmunkás Lefkovits Vilmos tanár Nagy Géza famunkás Bruzsa Lőrinc vasmunkás Horváth Sándor ügyvéd. Az áprilisi választások jelentős változást hoztak a márciusban alakult tanácsok szociális összetételében. A községektől a járásokon át a megyéig a tanácsi testületek, s azok vezető szervei: az intézőbizottságok és a direktóriumok, valamint az egyes szakbizottságok (közigazgatási, szocializáló, népjóléti, mező- gazdasági) soraiban a munkásosztály döntő képviseletét biztosította. A hivatalok, ügyosztályok azonban a régi tisztviselői gárdából tevődtek össze. Bonyolította a helyzetet a régi szakágazati szervek működése az új forradalmi szervezetek mellett (pl. a Forradalmi Törvényszék mellett változatlanul fennállt a régi törvényszék.) Hajdúnánás, Balmazújváros, Püspökladány és Debrecen direktóriumai határozatot hoztak a régi bürokratikus rendszer felszámolására, megvalósításukra azonban már nem maradt idő.63 Pál János építőmunkás Handler Gyula tisztviselő B. Szabó Ferenc földműves Vági Gábor mg. tisztviselő Major Tamás famunkás Hatvani Sándor vasutas Szántó Dezső ügyvéd Oláh Gyula vasmunkás 2. A tanácsválasztások jelentősége Lenin írásaiban sokszor és sok helyütt foglalkozik a hatalom, és az új hatalom kiépítésének kérdésével. „Szovjethatalom, szovjetköztársaság — ezt állította a munkásforradalom 61 Ld. részletesen az önkormányzati szervek felépítését, működését. Komoróczy György: A Tanács- köztársaság önkormányzati szervei. 88—89. old. 62 HBmL. XVI. 11/a. Dátum nélkül. Az intézőbiz. vezetője Török Gábor volt. A korabeli sorrend, az eredeti irattól eltérően: Török Gábor—• Vági István—Hajdú János. 63 HBmD. munkásmozg. tört. 115. old. 82
