A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)

Tanulmányok - Újlaky Zoltán: A kereskedelem és a pénzügy néhány kérdése Hajdú és Bihar megyékben az 1918-1919-es forradalmak idején

szervezett Hangya szövetkezet független Barczáéktól, s a Hangya központtal való megállapodás alapján szervezkednek. Január elején tárgyalásokat folytattak a két csoport együttműködésére. Január 10-én a szervező bizottság bejelentette, hogy a két külön indult mozgalom egyesült, egyúttal közölték, hogy a szövetkezetbe való belépési határidőt január 31-ig meghosszabbították.28

A „Hangya” szövetkezet szervezése idején olyan vélemény is elhangzott, hogy Debrecenben nem szükséges a fogyasztási szövetkezet. Városokban, ahol a kereskedelem kifejlődött, nem lesz életképes a szövetkezet Bárdos Géza cikke szerint. A magánkereskedelem gyorsabb az üzleti ügyek intézésében, mint a szövetkezet, ahol előbb tanácskozni kell a teendőkről. Szerinte a szövetkezetnek a kisebb helységekben van létjogosultsága, ahol nincs magánkereskedő, vagy a városoktól távolabb fekvő gyár- és bányatelepeken.29

A tények nem igazolták az aggodalmaskodókat. A „Hangya” szervezését sikeresen tovább folytatták, s az előkészítő bizottság közlése szerint a jegyzett és befizetett üzletrészek száma jóval túlhaladta a 4000-et. A bizottság bejelentette, hogy a szövetkezet hamarosan megalakul.30

A debreceni és Hajdú megyei könyv- és papírkereskedők élénk tiltakozását váltotta ki a debreceni Városi Nyomdának az a terve, hogy könyv- és papírkereskedést alapít. A debreceni kereskedők már 1918. november 29-én arra kérték a városi tanácsot, hogy a könyv- és papírkereskedés alapítási tervéhez ne járuljon hozzá. Majd a Debreceni és Hajdú megyei Kereskedők Szakszervezetének beadványa 1919. február 20-án ismét felvetette ezt a kérdést, mivel a városi tanács nem intézkedett az ügyben. A kereskedők véleménye szerint a városi könyvesboltot a kereskedő osztály egyik jelentős csoportjának a kárára létesítenék, de ezen túlmenően az egész város pénzügyi gazdálkodását is terhelné a valószínűen veszteséges üzlet költsége. A városi tanács hallgatólagosan tudomásul vette a könyvkereskedés alapítását. A kereskedők szerint a városban elterjedt, hogy május 1-én meg is akarták nyitni az üzletet, hiszen a Városi Nyomda már üzlethelyiséget bérelt és megrendelte a berendezést is, sőt tudomás szerint üzletvezetőt is alkalmaztak hatósági engedély nélkül. A kereskedőknek az volt a véleménye, hogy a városi tanács szándékosan nem akart intézkedni, hogy a várost befejezett tények elé állítsa. Az előterjesztésben kifejtették, hogy Debrecenben 15 könyv- és papírkereskedés volt, amelyek minden igényt kielégíthettek, így nem indokolt egy újabb üzlet alapítása. Az új üzlet a meglevők megélhetését veszélyeztetné, emellett hatósági kezelésben állandóan veszteséges volna, hiszen a magánkereskedés kisebb költséggel dolgozott a panaszosok szerint. A könyvkereskedők tehát a városi közvagyon védelmében léptek fel, emellett azt is hangsúlyozták, hogy a város nem teheti tönkre a kereskedőket. Arra is rámutattak, hogy a tanács azért nem hozott határozatot, hogy ezzel a fellebbezés lehetőségét elzárja. A tanács a kereskedők szakszervezetének panaszára végül a városi nyomdát jelentéstételre hívta fel. Március 10-én a tanács tudomásul vette a nyomdának a könyv- és papírkereskedés létesítésére vonatkozó jelentését. A nyomda vezetősége szerint az a nyomda működhet jól, amely könyvkereskedéssel rendelkezik és könyvkiadványokkal is fog28 DFU. 1918. dec. 6., 1919. jan. 5., 8., 10.; DU. 1919. jan. 2.

29 DFU. 1919. jan. 14., 15. '

30 DU. 1919. márc. 20.

48