A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)

Tanulmányok - Újlaky Zoltán: A kereskedelem és a pénzügy néhány kérdése Hajdú és Bihar megyékben az 1918-1919-es forradalmak idején

lalkozik. Ha a város nem hozza létre a könyvkereskedést, akkor egy nagy cég olyan árakat fog szabni Debrecenben, amilyeneket akar. A sajtó március 12-i cikke szerint a nyomdai vezetőség a Hegedűs és Sándor irodalmi és nyom­dai Rt-re gondolt, ezt támadták. A március 18-i cikk azt hangsúlyozta, hogy a városi tanács felettes hatóságának, a néptanácsnak nem szabad elfogadnia a tanács határozatát a könyvkereskedés megalapítására vonatkozóan.31 A nép­tanács azonban a Tanácsköztársaság kikiáltásával megszűnt, s azután valószí­nűleg nem tárgyalták az ügyet, mivel a sajtó nem tudósított róla. A kereskedelem napi eseményeit a debreceni sajtó közleményeiből is­merhetjük meg. A debreceni és a megyei hatóságok a közellátás lebonyolítá­sába, a közszükségleti cikkek szétosztásába a kereskedőket bevonták. A buda­pesti anyagelosztó központoktól közellátási célra kiutalt termékeket, iparcik­keket a kereskedők árusították el kis tételekben, a jegyrendszer alapján. A Debrecen városi közélelmezési ügyosztály 110 db sertést méretett ki a hen­tesek útján 1918. november 5—6-án a lakosságnak. A város novembertől olcsó húst árusított a vágóhídon kívül még 15 hentesnél; a kereskedők mérték ki a petróleumot, s november 16-ig a jegyekkel és a megmaradt készletükkel el kellett számolniuk. 1918. november 22-én a Haltenyésztő Rt. 120 q hal átadásáról tárgyalt Debrecen várossal. A hal árusítását a Debreceni Lajos cég vállalta el, s a közlemény szerint az árusítást hamarosan megkezdték. Handler Gyula kormánybiztos a baromfi- de főleg a libakereskedőket a debreceni baromfipiacon való vásárlástól eltiltotta december 4-én, s elrendelte, hogy a vidékről behozott baromfit Debrecenben kötelesek eladni, onnan el nem szállíthatják. A december havi petróleum szétosztásában 183 kereskedő vett részt, mindegyik a vevőköre arányában kapott a Közellátási Hivataltól árut. A Népjóléti Hivatal 600 pár gyermekcipőt kedvezményes áron, 21, 23, 25 K- ért árusított ki Neumann Miksa cipőáruházában, december 15-től. A Közel­látási Hivatal burgonyáját a kereskedők osztották ki jegyre, december 22-től. A sajtó 1919. február 8-án azt közölte, hogy nem lehetett húst kapni, sertéshús már hosszú idő óta nem kapható, február elején pedig a marhahús is eltűnt, csak kevés borjúhús volt az üzletekben.32 A közszükségleti cikkek maximális árát az Országos Központi Árvizsgáló Bizottság állapította meg, a helyi közellátási hivatal ezt tette közzé a napila­pokban. 1918. november 13-án a Debreceni Kereskedelmi és Iparkamarában tartott értekezleten a kereskedők tiltakoztak az ármegállapítás ellen, azt tart­hatatlannak minősítették. A kamara is támogatta előterjesztésével a kereske­dők véleményét.33 A debreceni Munkástanács 1919. február 1-én tartott ülésében az árdrágí­tók és az áruuzsora ellen lépett fel. Az a vélemény alakult ki, hogy a kereske­dőknek mérsékelniük kell az árakat. Török Gábor szerint a munkásságnak meg kell akadályozni az áruuzsorát. A munkásság nem fogja tűrni, hogy az árak emelkedjenek. Vági István indítványára a munkástanács kimondta: „Felhívja munkásság a kereskedőket az árak önkéntes azonnali mérséklésére, mert a Munkástanács tovább nem tűri a jelenlegi állapotot...”. Azt is kimondták, hogy az árdrágítás ellen a szervezett munkásság minden erejével küzdeni fog.34 31 DFU. 1919. febr. 23., 25., márc. 2., 12., 13., 18. 32 Uo. 1918. nov. 6., 9., 15., 22., dec. 4., 10., 15., 22., 1919. febr. 8. 33 Uo. 1918. nov. 14. 34 Uo. 1919. febr. 2. 4 Évkönyv V. 49

Next

/
Oldalképek
Tartalom