A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)
Tanulmányok - Szűcs Ernő: Debrecen ipara az első magyar proletárhatalom időszakában
A vállalati tőke kérdése: A Tanácsköztársaság vezetői már azt is a körülményekkel való megalkuvásnak tekintették, hogy az üzemek követeléseikkel és tartozásaikkal, te-hát gazdasági egységként és nem mint naturáliákat; épületként és gépként szocializálták.42 Szemük előtt a kommunizmus gazdasági rendjének minél előbbi megvalósítása lebegett. így a pénzforgalomnak, a vállalati tőkének csupán ideiglenes szerepkört tulajdonítottak. Debrecenben, mint írtuk már; a szocializálás bankzárlattal kezdődött. A takarékbetétben vagy folyószámlán elhelyezett tőke a proletariátus ellenőrzése alá került, amelyből a pénzforgalom újbóli megnyitása után senkinek sem engedtek havi 2000 koronánál nagyobb összeget kivenni. A ki vétekét visszamenőlegesen is ellenőrizték, egyeseket pénzük visszafizetésére kötelezték. Kiutalások csak a városi direktórium engedélyével, a pénzintézetekben levő biztosok ellenjegyzésével történhetett. Ugyanakkor elrendelték, hogy a szocializált vállalatok napi bevételeiket kötelesek folyószámlára azonnal befizetni. Egyidejűleg gondoskodtak arról, hogy a vállalatoknak kellő összeg álljon rendelkezésre, anyagbeszerzésre és munkabérfizetésre. Ez utóbbi esetekben — kellő igazolások és elszámolás mellett — az üzemekben termelő biztosként ott maradt volt tőkés is vehetett fel folyószámlájáról pénzt. Alkalmanként bankfedezet nélküli folyószámlát nyittattak szociális, közegészségügyi érdekből. így pl. kötelezték a Debreceni Első Takarékpénztárt egy 50 ezer koronás folyószámla nyitására a Margit-fürdő renoválása céljából. A felújítás 43 419,68 korona felhasználásával meg is történt, s április 23-ára volt kitűzve a fürdő újbóli üzembevétele.43 A direktórium tehát biztosította az üzemképes gyárak további működtetéséhez szükséges pénzügyi alapokat, de mint a Margit-fürdő példája mutatja, az újbóli üzembehelyezésről is gondoskodott. Sőt egy esetben új beruházásra is jelentős összeget áldozott. Az Alföld mélyében húzódó földgázmező feltárása és mielőbbi használatbavétele érdekében a Magyar Általános Hitelbank debreceni fiókintézeténél havi 35 000 koronás folyószámla keretet nyitottak a mélyfúró vállalat debreceni kirendeltségének javára.44 A szervezeti keretek kialakítása Az ipar termelésének irányítása erősen centralizált volt, s benne az ágazati elv érvényesült. Ez országosan sok problémára adott okot, mert a Budapesten székelő népbiztosságok gyakran nem tudtak kellő időben reagálni a helyi problémákra, s a népbiztosságok általában maguknak vindikálták a személyi és egyéb ügyekben való döntést is. A Forradalmi Kormányzótanácsot azonban mindinkább lekötötték a politikai és katonai problémák, így egyre kevesebbet tudott gazdasági kérdésekkel foglalkozni. Az egyes népbiztosságok és más központi szervek rendeletéi pedig gyakran keresztezték egymást, ezért döntés született a gazdasági jellegű népbiztosságok munkájának összefogása érdekében a Népgazdasági Tanács megszervezésére. Elrendelték április 20-án az Ipari és 42 Ránki: Mo. története. 224. old. 43 HBmL. XVI. 11/b. 2. Margit-fürdő. 44 TKHB-ban. 272. old. 32
