A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)
Tanulmányok - Szűcs Ernő: Debrecen ipara az első magyar proletárhatalom időszakában
Kereskedelmi Termelési Tanácsok létrehozását is minden olyan helységben, ahol legalább három szocializált üzem van. Ez a rendelet még megérkezett Debrecenbe, s hozzá is fogtak végrehajtásához. Ez utóbbi szerv feladata lett volna a termelés és elosztás helybeli irányítása és ugyanakkor a méginkább centralizálódó irányítás debreceni tényezőjévé válni. Nem követve tovább a Debrecen románok általi megszállása utáni országos eseményeket, le kell szögeznünk, hogy a felvázolt általános képtől eltérően az ipar működtetésében a helyi direktóriumi fórumoknak nagyobb jelentősége volt Debrecenben, mint az ország más területein. Ebben a rendkívüli szerepben nemcsak a helyi direktórium öntevékenysége, a központi szervek Debrecentől való távolsága, de a hamari frontvárossá válás is közrejátszott. Városunkban — bár a gazdasági kérdésekkel a Munkás- és Katonatanács ülésein is foglalkoztak — az ipar közvetlen irányítását a Szocializáló Bizottság végezte. Ennek tagjai: Hajdú Dezső, Kraft Dezső, Major Imre, Radó Rezső, Julow Viktor, Parlagi Gyula, Losonczi Arthur voltak. Ez a bizottság végezte a szakszervezettel egyetértésben pl. a termelőbiztosok kiválasztását, az üzemek köztulajdonba vételét, a vállalatok utasításokkal való ellátását, a termelés ellenőrzését. Meg kell azonban említenünk, hogy — amint már utaltunk rá a szocializálás kérdésénél — néhány vállalat más bizottság irányítása alá került. A Debreceni Autóforgalmi Rt. a karhatalmi direktórium; a Közvágóhíd a köz- élelmezési ügyosztálytól kapta az utasításokat, ugyanez az ügyosztály tartotta számon és ellenőrizte a malmok lisztkészletét. A szállodák a lakásügyi megbízotthoz tartoztak. E kivételek ellenére mégis általánosabb volt a vállalatoknak a szocializáló bizottság égisze alatt való működtetése. A bizottság kezdetben a városházán tevékenykedett, majd március 27-ével átköltözött a Kereskedelmi és Iparkamara épületébe.45 46 A feladatok növekedésével megtörtént a bizottság kibővítése is. Az új bizottság tagjai: Hajdú Dezső, Kraft Dezső, Major Imre, Girsits József, Radó Rezső dr. és Julow Viktor dr. lettek, a hivatalvezetői megbízást Radó Rezső dr. kapta, akinek helyettese Hajdú Dezső lett. A bizottságnak a direktóriummal való kapcsolattartására Major Imre kapott megbízást. A bizottságnak négy csoportja, illetve osztálya működött: 1. Kereskedelmi; 2. Ipari; 3. Árubeszerző osztály; 4. Számvevőség. Az így kiépített bizottság közvetlen kapcsolatot tartott az egyes vállalatok élére kinevezett, megválasztott termelési biztosokkal. Minden vállalatot kötelezett arra, hogy közölje a Szocializáló Bizottsággal a termelési biztosok és az üzemi munkástanácsok névsorát. Időről időre értekezleteket, tájékoztatókat tartott a termelési biztosoknak, miközben azoktól értesülést szerzett a gyárakban történtekről.48 Az alkalomszerű megbeszéléseken túl naponként kért jelentést az üzemi termelési biztosoktól a kiadásokról és a bevételerői, termelési eredményekről. Segédkezet nyújtott az anyagellátásban, s gondoskodott arról, hogy a megtermelt javakkal elsősorban a proletárok szükségletét elégítsék ki. Az üzemek élére a termelési biztosok kerültek, akiknek személyét a szak- szervezetek hozta javaslatba és a gyár munkásgyűlésének kellett volna megválasztania, s olyan személynek kellett volna lennie, aki nemcsak politikailag volt megbízhatónak tekinthető, hanem alkalmasnak látszott a gyárat műszakilag is irányítani. A gyakorlatban azonban többször előfordult, hogy csak a direktó45 Népakarat, 1919. márc. 27. A mai I. kerületi Hivatal épületébe. 46 DVU. II. 1919. április 16. és 22.; valamint Népakarat, 1919. márc. 23., 27., 29. 3 Évkönyv V. 33
