A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)

Tanulmányok - Mervó Zoltánné: A két forradalom egészségügyi- és szociálpolitikai tevékenysége megyénkben 1918-1919

tette számunkra, hogy meg kellett osztani lakásukat „addig emberszámba sem vett kétkezi munkásokkal”.79 Jellemzően bizonyítja ezt Szirmai L. Árpád visszaemlékezése80: „Pár nap alatt egy-két szobára voltunk szorítva. Szép lakásaink elfoglalásában egymással vetélkedtek a proletárok, különösen a vasutas elvtársak... Megelégedetten helyezkedtek el a parkettes, tágas szobákban és a szép kályhák helyére beállították kormos takaréktűzhelyeiket. Vigyorgott arcukról a jóleső érzés, hogy a kommunizálás áldásai az ő fejükre hullanak.”

A Tanácsköztársaság egészségügyi és szociális intézkedései a polgári demokratikus forradalom által kiharcolt reformokra épültek, de azok következetes végrehajtását az ellenforradalmi rendszer hatalomra jutása megakadályozta.

A proletárdiktatúra bukása után a megyében is megkezdődtek a politikai üldözések. Dr. Gyulai László kórházi főorvos már május 15-én orvosgyűlés tartására kért engedélyt, ahol a kommunista orvosok kiközösítését és a hatóságok részére való átadásukat akarta keresztülvinni. Számos feljelentést készített a rendőrség számára is.81

Szomjas Gusztáv főispán Sinay Gyula közkórházi ellenőr fegyelmi vizsgálatát indította el azzal, hogy . .példát kell statuálni az államügyészségnek, hogy egy olyan magáról megfeledkezett közhivatalnok, aki törekvéseivel és magatartásával nemcsak elősegítette a szomorú emlékű kommunizmusnak uralomra jutását, hanem még annak minél tovább leendő fenntartása érdekében exponálta magát — elvegye méltó büntetését”.82 Dr. Gáspár Géza a kommunizmus alatt tanúsított magatartása miatt többször volt letartóztatásban, rendőrségi felügyelet alatt, míg fegyelmi ügyét végül a Közigazgatási Bizottság zárta le 1927-ben.83

Végigtekintve a két forradalomnak megyénkben végrehajtott egészségügyi és szociálpolitikai terveit, intézkedéseit és eredményeit, joggal állapíthatjuk meg, hogy a munkásosztály vezetésével hatalomra került dolgozó nép hatalmas erőfeszítéssel küzdött a szocializmus emberközpontú céljainak megvalósításáért. Sokoldalú és széleskörű egészségügyi és szociálpolitikai intézkedésekkel hozzájárult a problémák felismeréséhez és részbeni megoldásához.

79 Magyarország története 1918—1919., 1919—1945. Szerk.: Hajdú Tibor—Tilkovszky Lóránt. Bp. 1976. 239. old.

80 Közli Farkas Dezső: Bihar m. i. ni. 93. old.

81 HBmL. IV. B. 1402/c. 1. 21/1919. alapszám és XVI. 15/2. 152—155. old., 160—161. old.

82 HBmL. IV. B. 1401/12. 7 V/1920. alapszám 846/1920. V. ikt. sz. és HBmL. IV. 1414/b. 553/9919. ikt. sz. A fegyelmi ügy kiadva: TK. HB-ban 368—369. old.

83 HBmL. XL 77/b. 1. 256/1921. és HBmL. IV. 905/b. 3697/1928. alapszám. A fegyelmi ügy egy részletét közli: TK. HB-ban. 367—368. old.

190