A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)
Tanulmányok - Gazdag István: Hajdú és Bihar megyék gazdaságtörténetének néhány kérdése az első világháború éveiben
séges élelmet és önköltségi alapon adja el, városi sütödét és mészárszéket kell létesíteni, a városi tejközpont csak a fogyasztóknak árusítson, ellenőrizni kell az üzleteket, hogy betartják-e a maximális árakat, a rendőrség lépjen fel a piaci anarchizmus ellen, a nőtlen munkások kapjanak ebédet a népkonyhán.67 1916-ban a Szociáldemokrata Párt debreceni szervezete tudományos előadássorozatot indított, amelynek keretében Garbai Sándor, Bokányi Dezső és Klárik Ferenc szólt a debreceni proletariátushoz.68 1917. fordulópontot jelentett a háborúban, fordulat következett be „az imperialista háborútól az imperialista békéhez” — februárban győzött a polgári demokratikus forradalom Oroszországban — kiéleződtek a már korábban is létező, erősödő társadalmi ellentétek szerte a monarchiában. Hazánkban is megélénkült a munkásmozgalom, a polgári ellenzék tevékenysége, Tisza bukása után ismét felerősödött a választójogi harc, amelyben a polgári ellenzék szövetségesre talált az SZDP-ben. A Debrecenben megalakított Választójogi Blokk — elnöke Jánosi Zoltán lett — a helyi szociáldemokraták teljes bizalmát élvezte. A munkásság politikai harcának élénkülését bizonyították a MÁV-műhely, a Dohánygyár és a nyomdászok bérharcai. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom új korszak kezdetét jelentette a magyar munkásmozgalom fejlődésében is. Október hatása Hajdú és Bihar megyékben is érződött. A Hírlap c. Debrecenben megjelenő politikai napilap 1917. november 11-én az októberi forradalmat békeforradalomnak nevezte és örömmel üdvözölte. A bihari Tiszántúl szintén a béke kezdeményezést köszöntötte, „A kétféle demokrácia” c. vezércikkében. November 17-én a debreceni Munkásotthonban lezajlott munkásgyűlés -— szónoka Bokányi Dezső volt — kifejezte szimpátiáját az orosz forradalom iránt. A forradalmi erők figyelme Szovjet-Oroszország felé fordult. 1918 Debrecenben is a sztrájkok éve volt. A januári országos sztrájkhoz csatlakozó debreceni munkások gyűlése kimondta: „tettre kész elszántsággal áll az orosz forradalmi szociáldemokráciának annexiómentes, a népek önrendelkezési jogán alapuló békekövetelése mellé”. A tavasz folyamán megérkeztek Szovjet-Oroszországból a hazatérő hadifoglyok első csoportjai és velük együtt a „kóros eszmék” is. 1918. márciusában Debrecenben a munkásokat és katonákat tanácsok alakítására, felfegyverzésükre szólító röpiratokat koboztak el a hatóságok. A júniusi országos sztrájkhoz — a rendőrség minden akciója ellenére is — csatlakoztak a debreceni munkások. Júliusban a Hajdú megyei főispán jelezte a belügyminiszternek, hogy a frontról hazatértek körében „valamiféle nyugtalanság tapasztalható”. A hadügyminiszter 1918 szeptemberében körrendeletben hívta fel a hatóságok figyelmét a hazatérő katonák és az elbocsátott munkások iránti gondoskodásra : „Munkásotthonokat kell tehát azonnal létesíteni az ország minden részében, amelyek a harctérről visszaérkező munkásságot, de nemcsak ezeket, hanem a megszüntetett üzemekből elbocsátottakat is felvegyék és mindaddig ellássák, amíg részükre valahol munkaalkalom kínálkozik”.69 A bihari Tiszántúl 1918. 67 Nagyvárad, 1915. jan. 12. 68 A debreceni munkásmozgalom története. 205. old. 69 01. K. 184. 1933. 62.56771. 18
