A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)

Tanulmányok - Bakó Endre: Az irodalmi és művészeti élet néhány kérdése a két forradalom idején Hajdú és Bihar megyékben

publicista nemzedéknek is kiváló tagjai voltak, például Ágoston Péter, a ké­sőbbi népbiztos, Tabéry Géza és sokan mások. Dutka a radikális párt egyik helyi vezetője, összeköttetést tart a központtal,55 s már évek óta indulatos versekben követeli a békét, ostorozza a hadviselésért felelős országvezetőket. A katonáskodó Tabéry háborúellenes regényt és lírai tiltakozásokat ír. Forra­dalmi versek az elnyomatás négy esztendejéből 1914—1918 című versfüzete Károlyi Mihálynak szóló ajánlással 1918. október 30-án jelent meg Békés­csabán. Az irodalmi-művészi lázadásnak hiteles életrajzi fedezete van: a Bé­késcsaba és vidéke egyik 1918. november 8-i közleménye szerint Tabéry Géza főhadnagy megszervezte az ezred tisztikarának és legénységi állpmányának si­keres zendülését a monarchikus szellemű ezred vezetőség ellen. Ágoston Péter, a Nagyváradi Jogakadémia professzora, a proletárdiktatúra népbiztosa nyil­ván jó okkal nevezheti ki Tabéry Gézát Bihar megye forradalmi kormánybiz­tosa mellé titkárnak.56 Az őszirózsás forradalom nem érte váratlanul a nagyváradi radikális ér­telmiséget. A forradalmi változásokat még 1918. október 31-én bejelentették, a főispán plakáton értesítette az eseményről a lakosságot. A Nagyváradon időző Nagy Endre a Szigligeti Színház előtt beszédet intézett az ünneplőkhöz és Ágoston Péter is felszólította a tömeget, hogy esküdjék fel az új rendre.57 A mámoros ünneplés a Szigligeti Színházban folytatódott, Nagy Endrét ismét a szónokok között találjuk, Dutka Ákos pedig verssel szerepelt. (Állítólag a városháza erkélyéről ő hirdette ki korábban a Nemzeti Tanács megalakulá­sát.58 November 13-án nagygyűlést rendeztek a színházban, ahol a tömeg ki- nyilatkozta a királyság megszüntetésének és a köztársasági államforma beve­zetésének óhajtását. A nagygyűlésen Dutka A köztársaság köszöntője című alkalmi versét szavalta,59 nem sokkal később Budapestre költözött. A váradi újságírók már 1918. október 31-én bejelentették, hogy támogat­ják a Nemzeti Tanácsot.60 Antal Sándor pedig, aki „civilben” közélelmezési osztályvezető, a tisztviselőket szervezi, s tudatosítja, hogy „a Nemzeti Tanács­hoz csatlakozni ma már természetes elkövetkezés”. A nagyváradi nemzeti ta­nácsba több írót, publicistát választottak be, többek között dr. Nagy Mihályt, Dutka Ákost, Marton Manót, Antal Sándort, Ágoston Pétert és másokat.61 Az írók szívesen vállalkoztak arra, hogy. a helyi nemzeti tanácsnak segéd­kezzenek a napi feladatok megoldásában. így például Dutka a tanács első nyilvános ülésén a harctérről hazatérő katonák kellő fogadtatását sürgette, Miklós Jutka a jótékony egyesületek gyűlésén úgyszintén. A költőnő indítvá­nyozta: „a szervezett munkások feleségeivel együtt kell dolgozni künt a vasút­nál, hogy a katonák lássák, hogy nem csak a „kalapos nagyságák”, hanem a társadalom minden rétege várja őket”.62 November 15-én a váradi szellemi munkások nagygyűlést tartottak, ame­55 Lásd például a Békegyűlés Váradon című hírt. Nagyvárad, 1918. okt. 10. 56 Robotos Imre: Tabéry Géza (1890—1958). Megjelent Tabéry Géza Szarvasbika című regényének előszavaként. Kriterion. Irodalmi Kiadó. Budapest, 1969. Az író forradalmi szereplése a 22—- 25. lapokon olvasható. 57 Bihar-vármegye. Szerk.: Nadányi Zoltán Bp. 1938. 11. old. 58 Ruffy Péter: Arcképek és történetek. Kossuth K. 1962. 88. old. 59 A verset közli — minthogy kötetben nem jelent meg — Farkas Dezső a Nagyváradi Napló 1918. november 14-i száma alapján. Alföld 10. évf. 1. sz. 1959. 60—62. old. 60 Nagyvárad, 1918. okt. 31. 61 Nagyvárad, 1918. nov. 1. 62 Nagyvárad, 1918. nov. 7. 136

Next

/
Oldalképek
Tartalom