A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)
Tanulmányok - Gazdag István: Hajdú és Bihar megyék gazdaságtörténetének néhány kérdése az első világháború éveiben
A háború kitörésétől — a behívások miatt ■— állandóan munkaerőelvonás történt. 1914 végéig a mezőgazdaságban dolgozó lakosságnak kb. 20%-át hívták be, de évről évre csökkent a férfi lakosság száma. Átfogó megyei adatokkal sajnos nem rendelkezünk, az alábbi községekben 1917—1918. vonatkozásában a következő csökkenés történt: Tiszacsege — 15%; Hajdúsámson — 10%; Hajdúböszörmény — 12%. „.. .öregeknek, asszonyoknak, gyermekeknek kell elvégezni a hadbavonult férfiak munkáját”.32 A munkaerő-elvonás mellett a hadifuvarozások, az igaerő-rekvirálás érintette súlyosan a paraszti gazdaságokat. Hajdú megye alispánja erről ezt jelentette: „... a hadiszolgáltatások egész láncolata következett be, aminek következménye volt lóállományunk létszámának alapos megfogyatkozása, ... a vármegye területéről már a háború kezdetén hadiszolgáltatás címén igénybe vétetett 1424 kétfogatú szekér”.33 Az igaerőhiány főleg a háború második felében növekedett meg. Ennek oka az állatrekvirálás mellett az 1916 és 1917 évek rendkívül mostoha időjárása és a takarmányrekvirálás is. Mivel az igaerőhiány veszélyeztette a termelést, ezért a kormányzat a katonaságtól lovakat adott át a vármegyéknek. Hajdú megye és Debrecen 1917-ben a következő lóállományt kapta:34 Hó Hajdú megye Debrecen db Január 68 Február 68 — Március 39 — Április 46 44 Május 279 43 Június 262 43 Július 200 41 Augusztus 205 41 Szeptember 139 28 Október — 28 November — 28 December — 28 Puskás Juliánná, a Hajdú megyei Tetétlen birtokkategóriái és igaerő struktúrájának összehasonlításából kimutatta, hogy 100 (1—5 holdig terjedő) szegényparaszti gazdaságra 6—8 ló és szarvasmarha-igaerő jut, addig 100 nagyparaszti gazdaságra (30—200 holdig terjedő) 250—300 ló és 400—500 szarvasmarha- igaerő jut.35 A növekvő gazdasági és politikai nehézségek miatt fokozódott a magyar mezőgazdaság kiszipolyozása. Az állam egyre szigorította a mezőgazdasági termékek zár alá vételét, de a hangsúlyt egyre inkább a rekvirálásokra helyezte. 32 T. Puskás J.: i. m. 289. old. (HBmL. IV. B. 905/b. 153. 3033. 1917. máj. 14.). 33 OL. K. 184. 1498. 14/3. 1919. márc. 18. DFU. 1915. ápr. 13. HBmL. IV. B. 905/b. 1915—3827. Id.: T. Puskás J. 293. old. 34 OL. K. 184. 1986. cs. 128/1. 13753. 1918. febr. 23. 35 T. Puskás J.: i. m. 300. old. 12
