A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 5. 1978 (Debrecen, 1978)
Tanulmányok - Gazdag István: Hajdú és Bihar megyék gazdaságtörténetének néhány kérdése az első világháború éveiben
A rekvirálást a Haditermény Rt bizományosai végezték.36 Kezdetben a gabonafélékre és a takarmányra terjesztették ki, később már . .volt rendelet a tök- magtermelésre, a nádtermény lefoglalására, sőt még a házinyúlbőrök lefoglalására is.” 1918-ban a rekvirálásokat a közélelmezési miniszter vezetésével kormánybiztosok hajtották végre katonai segédlettel. Hajdú megyében 150 rek- virálási bizottság kezdte meg munkáját 1918 január 9-én. A március 10-ig tartó rekvirálás még a nagyobb katonai egységek kivezénylése ellenére sem tudta az előirányzott 800 vagon terményt produkálni, mindössze 414 vagon és 94 q termény beszállítása történt meg. Az Országos Közélelmezési Hivatal által elrendelt pótrekvirálás nem eredményezett újabb, jelentős mennyiséget. Az alispán kénytelen volt megállapítani, hogy az állandó rekvirálások fokozzák a lakosság ellenállását és több kárt jelentenek, mint hasznot.37 Hasonló volt a helyzet Bihar megyében is: 1918 januárjában olyan kevés terményt tudtak rekvirálással begyűjteni, hogy a miniszter „újabb, szigorúbb rekvirálást” követelt. 1918. májusában újabb rekvirálást rendelt el az Országos Közélelmezési Hivatal — mivel ez sem érte el a kívánt célt a megye lakosságának kétheti szükségletét büntetésből nem elégítik ki. Az állam beavatkozott a mezőgazdasági munkaviszonyokba is, a mezőgazdasági munkások militarizá- lása, helyhezkötődése a háború első éveitől megindult. A törvényhatóságok éltek az FM-től kapott felhatalmazásukkal, és „...elrendelték, hogy ki-ki ott tartozik munkába állni, ahol tavaly dolgozott...”. A hadügyminiszter rendeletére a hadba vonult kisparasztok, mezőgazdasági munkások egyéni szabadságát beszüntették és e helyett katonai munkásosztagokba vezényelték őket a nagybirtokosok, gazdák mezőgazdasági munkáinak elvégzésére. A munkaerő- hiány levezetését szolgálták a hadifoglyok mezőgazdasági munkára vezénylése is.38 1917-ben Hajdú megyébe és Debrecenbe vezényelt munkásosztagban dolgozó katonák és hadifoglyok számának alakulása: Hónap Munkásosztag Hadifogoly Hajdú m. Debrecen Hajdú m. Debrecen fő Január _ 2644 2094 Február — — 2650 2159 Március — — 2677 1593 Április 21 i 3445 1675 Május 39 i 3647 2028 Június 2090 23 3828 2154 Július 2805 84 4367 2284 Augusztus 2216 68 3947 2288 Szeptember 1139 38 3748 2545 Október 223 34 3544 2540 November 38 14 3131 2386 December 21 8 2949 2362 36 Nagyvárad, 1916. febr. 4. A bizományosok: Guttmann Sándor Bp. Egyesült Bihar megyei Takarékpénztár; Magy. Ált. Hitelbank; Érmihályfalvai Takarékpénztár; Nemzeti Pénzváltó Bank. Bp. 37 HBmL. IV. B. 905/b. 1922—2112. Id.: Hajdú-Bihar megye és Debrecen munkásmozgalmának története. Szerk.: Tokody Gyula Db. 1970. 82. old. (Továbbiakban: HBmD. munkásmozg. tört.). 38 OL. K. 184. 1986-cs. 128/1. 13753. 1918. márc. 23. 13
