A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 4. 1977 (Debrecen, 1977)
Közlemények - Tóth Béla: Weszprémi István első életrajzi munkája: Szilágyi (Sylvanus) Tönkő Márton élete
Forgáts Erzsébet nevű feleségétől12 18 gyermeke született, de halálakor ezek közül csak négy fiú élt. Közülük a legidősebb, Sámuel, aki akkor a poétái osztály tanulója volt, latin versben siratta el atyját (W. idézi a négy disztichonból álló verset). A többi három fiú közül csak István maradt életben. Ez mint atyja tehetségének örököse, az életrajz keletkezése idején már 31 éve működik a kollégiumban mint különböző tudományok professzora.13 Sz. Tönkő M. halálát mintegy 190 tanítványa, esperesek, lelkészek, diákok, versekben siratta el, amelyek a debreceni nyomdában meg is jelentek. Tudós munkák szerzőinek elismerésére ő maga is írt verseket.14 Nevezetes az a magyar nyelvű költeménye, melyet Debreceni Ember Pál Szent Siklus című könyve elé írt (A vers két első sorát W. idézi).15 1699-ben még elkezdte a zsidókhoz írott levél magyarázását, de mivel rövidesen meghalt, munkáját fia, István folytatta, aki először a filozófiának, a szerző idejében pedig a természetjog (Iuris Naturae ас Gentium) professzora volt.16 Szilágyi Tönkő Márton kéziratai a Rákóczi-féle felkelés idején mind megsemmisültek. Nagy igyekezetét fejtett ki, hogy családja számára nemességet szerezzen. 1698-ban végre ez a törekvése a váradi püspök támogatása révén sikerrel járt. Lipót császár egész családját nemesi rangra emelte.17 12 Szilágyi feleségét a Honor Posthumus (Szilágyi halála alkalmából írt versek, Debrecen, 1700 (RMK. II. 1989) elé illesztett életrajz szerint Faragó Erzsébetnek hívták. Ugyancsak ez az életrajz halála idejét január 3-ra teszi. Valószínű, hogy ennek a halál évében megjelent műnek az adatai hitelesek. 13 Szilágyi Tönkő István 1721-ben lett a kollégium professzora, s a teológiai tanszékre átlépő Piskár- kosi Szilágyi Márton utódaként, „philosophia”-t, azaz természettudományokat oktatott Descartes rendszere, vagyis atyja tankönyve szerint. Ezt nemcsak Weszprémi itt közölt adatai tanúsitják, hanem Szilágyi egy másik tanítványa, Polgári Mihály kéziratos önéletrajza (kollégiumi könyvtár, R. 550.), s más adatok is. A kötet valóban 183 verset tartalmaz. Közülük az elsőt latin hexameterekben Dobozi István „Iudex Debrecinensis” írta. 15 Szilágyi a kor szokása szerint több latin, illetve magyar nyelvű ajánló verset írt kortársai megjelent műveihez (Martonfalvi Gy., Drégelypalánki J., ifj. Köleséri S., D. Kalocsa János, D. Ember Pál munkái) V. azok halála alkalmából (Martonfalvi Gy., Nógrádi M., Köleséri S., Felvinczi S., Szenczi A. Pál). Felsorolásukat lásd Szabó K. RMK. II. 2 935. 1. 16 Szilágyi T. Istvántól a fizika tanítását hivatalosan az 1742-ben professzorrá választott Szilágyi Sámuel vette át. Szilágyi István ettől kezdve tanít természetjogot 1751-ben bekövetkezett haláláig. A természetjog kollégiumi tanítását Domokos Márton, a nagy tudású, széles látókörű főbíró szorgalmazta. 17 Nemeslevele a debreceni kollégium könyvtárában található, R. 641. I. 5. jelzet alatt. 164
