A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 4. 1977 (Debrecen, 1977)
Tanulmányok - Szűcs Ernő: Téglakartell kialakulása és működése Debrecenben (1936-1944)
Törzsbetétarányok a kartelltagok között Név Törzsbetétje H ajdúszoboszlói Téglagyár Kft.-nél Debreceni Téglaértékesítő Kft.-nél Az egyesített Kft.-nél Serly Gusztáv 3 000 4 500 7 500 ifj. Serly Gusztáv 3 000 2 600 5 600 Sebestyén Lajos 2 400 3 400 5 600 Bisothka István 1 600 1 500 3 100 Törzsbetétek összege: 10 000 12 000 22 000 Míg az egyesített vállalatnál Sebestyén és Bisothka együttesen 8900 P törzsbetéttel rendelkeznek (=89 szavazat), addig a két Serly 13 100 P törzsbetéttel (=1310 szavazat), ami az utóbbiak számára valóban biztosította a meghatározó szerepet. A „Debreceni Gőztéglagyárak Központi Eladási Irodája” működésével kapcsolatosan meg kell jegyeznünk, hogy a vállalkozó mögött financiális háttérként gyakran az Alföldi Takarékpénztárt találjuk. Utaltunk már az előzőekben Fischer Jenő bankigazgató levelére, amit Csegő Jánoshoz írt, s amelyben jelzi, hogy a debreceni téglagyárak megfelelő tőkével nem rendelkeznek, így a Városi Téglagyár bérlése, még inkább megvétele esetén az Alföldi Takarékpénztárnak kell hitelt folyósítania a műveletek lebonyolításához. A Takarékpénztár ezeket a műveleteket azonban csak kellő biztosíték és haszon fejében vállalta. így például 1937 januárjában, amikor a Városi Téglagyárral kapcsolatos műveletről volt szó, három napon belül nyújtandó biztosítékot követelt a társaktól. (Debreceni Gőztéglagyár Rt.-től 24 000 P, Tóth és Sebestyén Rt.-tői 10 000, Hortobágy Téglagyár Rt.-től 7000, Mezőgazdasági és IpariKft.-től 4000, Balogh és Vértesy Téglagyártól 4000 P-t.)38 39 Míg ezt megelőzően 1936 decemberében, amikor a kisebb téglagyárak leállításáról folytak a tárgyalások, jegyzőkönyvileg mondatta ki (1936. december 26.) a Takarékpénztár igazgatója: „. . .összesen P 4000 — azaz Négyezer pengőt, a tervbe vett kontingensek arányában minden tag december 31-ig lefizet Fischer Jenő Öméltósága kezeihez, aki a pénzt az Alföldi Takarékpénztárnál betétkönyvbe helyezi el.”40 Hasonló esetként a Balogh és Vértesy üzemet bérlő Alföldi Takarékpénztárnak és a két másik társnak (Hortobágy Téglagyár Rt., Tóth és Sebestyén Rt.) az eddig már befizetett 5 ezer pengőn felül további 4 ezer pengőt kell betenni a Takarékpénztárnál vezetett számlára. Mégpedig Sebestyénnek 1668,64 P-t, Hortobágy Rt-nek 1136,09 P-t, Alföldinek 1195,27 P-t.41 Az Alföldi Takarékpénztár — mint megítélhető — az egyes tranzakcióhoz a társakkal mindig előre befizettette az összeget. Ezzel nemcsak biztosította magát üzletfeleivel szemben, hanem ha csak rövid időre is, de növelte a Takarékpénztár betétállományát is, amit egyéb pénzügyi manővereinél igénybe vehetett. 38 HBmL. XI. 201/b. 3. és HBmL. VII. 2/d. 80. 39 HBmL. VII. 2/d. 80. 40 HBmL. XI. 201/b. 3. 41 Uo. 70
