A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 4. 1977 (Debrecen, 1977)
Tanulmányok - Szűcs Ernő: Téglakartell kialakulása és működése Debrecenben (1936-1944)
olyan összegben fog megállapíttatni, ami által az üzem rentabilitása a kereskedelmi követelményeknek meg fog felelni”. Határozatilag felhívta a város polgármesterét, hogy „... a Városi Téglagyár gyártmányainak az árát az összes figyelembe vehető körülmények alapulvétele mellett úgy állapítsa meg, hogy azok a téglagyár üzemének realitását a lehetőség szerint biztosítsák.”25 Ugyancsak a közgyűlés anyagából derül ki, hogy az iparügyi minisztérium valóban rá akarta szorítani a várost üzemének eladására, ha pedig ez nem történne meg, arra az esetre elrendelte „.. .sem a termelés, sem a gyár költség- vetése nem haladhatja meg az előző évi keretet.”26 így nem csodálkozhatunk, hogy az előzőekben már ismertetett engedmények megtételére kényszerült a város a kartellel szemben. Az eseményeket végigtekintve levonható az a következtetés, hogy a kartellnek nem sikerült a Városi Téglagyár birtokába jutnia, de az egykori 20 P-s egységárat néhány hét alatt fel tudta tornázni 30 P-re (29 P + fázisadó). Ezzel ha nem is hozott teljes sikert a kartell harca a fő vetélytárs ellen, hiszen nem sikerült a város üzemének teljes kikapcsolása, nem sikerült tehát a maga számára a téglapiacon az egyeduralmat biztosítania, mégis az alapvető célját: az előző árhoz viszonyított 50%-os áremelést elérte. Végül is tehát siker koronázta első manővereit. Fontosnak tartjuk annak részletezését is, hogy a tevékenységét megkezdő társulás milyen kontingensarányokat állapított meg az egyes üzemek részére. A Debreceni Gőztéglagyár Rt. 42,750% A többi együtt 52,250% Tóth és Sebestyén Rt. még külön a saját építkezések ellátására 5% 100% Az 52,250% pedig a következőképpen tagolódott a résztvevők között: Alföldi Takarékpénztár Téglagyára Tóth és Sebestyén Rt. Hortobágy Téglagyár Rt. Mezőgazdasági és ipari Kft. Balogh és Vértesy 12,625% 12,625% 12 - % 8 - % 7 - % 52,25 %27 A kontingens arányszáma azt jelentette, hogy az adott vállalat milyen százalékban vehetett részt a kartell által értékesítésre került termék eladásában. S mivel az 1937. március 15-i ülés az 1938. évi égetés megindultáig terjedő időszakra a kartellbe tömörültek számára 12 millió tégla előállítását írta elő, így az egyes üzemek az alábbi mennyiséget termelhették volna: 25 Debrecen sz. kir. város Törvényhatósági Bizottsága Közgyűléseinek Jegyzőkönyvei az 1937. évről (szerk.: Csóka László, Db. é. n.), 253—260. old. 26 Uo. 27 HBmL. XI. 201/b. 3. 5 Évkönyv IV. 65
