A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 4. 1977 (Debrecen, 1977)
Tanulmányok - Szűcs Ernő: Téglakartell kialakulása és működése Debrecenben (1936-1944)
Debreceni Gőztéglagyár Rt. Tóth és Sebestyén Rt. Alföldi Takarékpénztár Téglagyára Hortobágy Téglagyár Rt. Mezőgazdasági és Ipari Kft. (Kkin) Balogh és Vértesy 12 000 000 darab 5 125 000 darab 2 115 000 „ 1 515 000 1 445 000 ” 960 000 „ 840 000 ” Alig két héttel a kvótaarányok kialakítása után azonban már megkezdték a tárgyalást Klein Sámuellel. Újabb két héttel később a KEI 1937. április 14-i ülésén már jelentik is, hogy Klein Sámuellel megegyezés jött létre, és ő 4500 P ellenében hajlandó ebbenazévben „nem felvenni a termelést”.28 A megállapodás szerint átveszik a leállított üzem 360 000 darabos készáruját 90 napos fizetési határidő mellett, 21,50 P-s egységáron. Egy 1937. augusztus 27-i iratban a Mezőgazdasági és Ipari Kft., illetve Klein Sámuel és neje a következőket igazolják: „... mi feltétlen kötelezettséget vállaltunk arra, hogy 1938. április 7-ig sem nyerstéglát sem vethetünk, sem pedig akár körkemencében, akár szabad kemencében téglát nem égethetünk..., hogy fenti időpontot követően további 9, kilenc évig, tehát 1947. évi április hó 7-ig nem fogunk semmiféle téglagyártási tevékenységet végezni... ... Gyártási tevékenységünk megszüntetéséért... elmaradt haszon címén évente 4000 pengőt fizetnek (július 15-én 2 ezer, szeptember 1-én 2 ezer) .. .kijelenthetjük, hogy a létrehozandó egyezményhez (téglakartell) 8% kontingensbeli részesedéssel csatlakozni fogunk... Ha csatlakozunk, jogunk van felvenni a téglagyári termelést, de akkor elesünk a bérfizetéstől”.29 Az ülés jegyzőkönyve és az idézett irat együttesen igazolja, hogy a kartell, amely még csak ideiglenes szabályzat alapján működött, de a valóságban létezett, korántsem elégedett meg a Szabó és a Herskovits gyárak leállításával, az árak közbeni sikeres felemelésével, hanem — magát tulajdonképpen nem létezőnek tekintve — egyik tagját a „kartell létrejöttéig” szintén üzemszüneteltetésre kényszerítette. Ezzel a Klein Sámellel 1936. december 8-án kötött szerződés érvényét veszítette, az ő részére akkor kikötött 8% kvótán a többiek osztozkodtak. Hozzátehetjük, hogy bár — mint az előző idézet utolsó bekezdése mutatja — nyitva hagyták számára az utat a későbbi, végleges kartell- szerződéshez való csatlakozásra, a valóságban ez sohasem következett be, mert Klein Sámuel a továbbiakban mindig mint bérbeadó szerepel, s nem mint kartelltag. A Mezőgazdasági és Ipari Kft. ilyen formájú leállításával egyidejűleg, egy attól részben eltérő másik folyamat is lejátszódott. A Balogh- és Vértesy-féle Téglagyárral 1936. március 16-án kötött szerződés 1937. februát 28-án lejárt. Újabb tárgyalások után, amit az Alföldi Takarékpénztár, a Hortobágy Téglagyár Rt. és a Tóth és Sebestyén cég nevében Sebestyén Lajos folytatott le az üzem tulajdonosaival (Balogh István, özv. Vértesy Istvánná és Vértesy Lajos) 1937. március 15-én született meg az új szerződés.30 Ennek értelmében a három üzem a Balogh Istvánt megillető félrészt egymás között azonos arányban felosztva, kibérelték évi 1500 P-ért. 28 Uo. 29 Uo. 30 Uo. 66
