A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 4. 1977 (Debrecen, 1977)
Tanulmányok - Soós László: A Debreceni Textilművek elődvállalatainak története (1907-1948)
A 960 Oöl nagyságú, a város belső övezetében fekvő gyártelek területe nem volt növelhető, mert a szomszédos házak szorosan körülvették. Új épületet építeni csak a belső udvar és a szomszédos házak tűzfala által határolt területen lehetett. A Zerkowitz cég először a 45 X 15 m-es zsinór- és csipkeverő műhelyt építette fel, ahova később a jacquard üzemrész került, és csak később az emeletes szövődét. A 19 X18 m-es emeletes épület földszintjén kapott helyet a fonalraktár, műszaki iroda, a perzselő- és vasalóműhely, valamint a későbbi időkben a festöde. Az emeleten rendezték be az áruraktárt, a csomagolót és a szövődét.11 A műhelyépület magába foglalta a lakatos-, eszterga- és asztalosműhelyt. Mellette kapott helyet a raktár, amelyet az utcai fronton a 174 m2 alapterületű lakóház zárt le. A gyár kapujának másik oldalán kaptak helyet az irodák és mögöttük a különböző kiszolgáló részek. A beruházások hatására 1926-ban a gyár ingatlan értéke meghaladta a 138 ezer, a gépi berendezések értéke a 164 ezer pengőt.11 12 A részvénytársaság vagyona az 1913. évhez viszonyítva közel 50%-kal nőtt. A gyár fejlesztésének kedvező hatása az éves üzleteredményeknél is pozitívan éreztette hatását. A részvénytársaság 1925-ben már nyereséggel zárta az évet, és 4%-os osztalékot fizetett. A nyereség 1926-ban meghaladta a 12 000 pengőt, amely 4,5%-os osztalék kifizetését tette lehetővé.13 Az 1927-es esztendőben ismét új szelek kezdtek fújni a debreceni gyár háza táján. A Zerkowitz cég üzemei egyre kedvezőtlenebb eredményeket értek el, ami arra kényszerítette a céget, hogy az európai piacon kivívott pozícióit sorra feladja. Kezdetben úgy akartak magukon segíteni, hogy a debreceni gyárból fokozatosan kivonták a tőkéiket, és ezzel próbálták a többi külföldi gyáruk anyagi helyzetét megszilárdítani. A debreceni gyár részvényeit kezdetben Berger Artúr, az üzem kereskedelmi vezetője vásárolta meg. Szerepének növekedését jól mutatja, hogyl927-ben Zerkowitz Tódor helyét is elfoglalta az igazgatóságban. A gyár alkalmazottai közül Berger Artúron kívül még Friedmann Artúr kereskedelmi utazó vásárolt nagyobb mennyiségű részvényt, és vált nagyrészvényessé. Kezdetben arra gondoltak, hogy ketten fogják a gyárat üzemeltetni. Ezt a törekvésüket a Zerkowitz cég is támogatta, illetve hozzájárult, hogy a gyár vételárát csak részben fizessék ki, és a fennmaradó részt évenként törlesszék. A két merész vállalkozónak így sem sikerült tervét megvalósítani, és a gyár üzemeltetéséhez szükséges tőke hiánya miatt elkerülhetetlen volt további megfelelő mennyiségű pénzzel rendelkező társtulajdonosok bevonása. A számukra legmegfelelőbb cégtársakat Lindenfeld Lajos és Schwarz Samu debreceni nagykereskedők személyében találták meg. Ők négyen tartották kezükben a 4000 db részvény 80%-át egyenlő arányban. A fennmaradó 20%-on Gál Samu, dr. Fenyvesi Ignác és Fogéi Imre debreceni lakos, valamint dr. Widder Miklós budapesti lakos osztozkodott.14 A részvénytársaság átvétele már 1929-ben megtörtént, és 1930-ban már a 4 társ- tulajdonos mint igazgatósági tagok irányítják a gyár életét.15 A gyár átadásakor az üzem gépparkja lényegében kialakult, és további 11 HBmL. XI. 5. Épület-előbecslés revíziója 1940. jún. 15. 12 Uo. Mérleg 1926. 13 Uo. Mérleg 1926. 14 HBmL. XI. 5. Épület-előbecslés revíziója. 1940. jún. 15., Közgyűlési jegyzőkönyv. 1936. ápr. 28. 15 Uo. Mérleg 1940. dec. 31. 43
