A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 4. 1977 (Debrecen, 1977)
Tanulmányok - Soós László: A Debreceni Textilművek elődvállalatainak története (1907-1948)
nagyobb arányú bővítést nem igényelt. A harmincas években csak egy orsózógépet és egy szalagszövő gépet vásároltak a Jacob Jaeggli, ill. Barmen cégektől.16 Ebben az időben a szalagszövő műhelyben a 23 db jacquard és 12 db sima szalagszövő gép mellett egy db nyüstgéppel ellátott és egy db nyolckötésű excentrikus szalagszövő gép is üzemelt. A csipkeműhely felszerelését 26 db kétszálas és 6 db négyszálas csipkeverő gép alkotta. A zsinórverő műhelyben összesen 127 db gépen dolgoztak a munkások. A szövődében 16 különböző szövő- és orsózógépen folyt a munka, és az előkészítő gépek száma elérte a 20 darabot.17 A gyár termelése a két világháború között A gyár egyenletes fejlődését csak a gazdasági válság szakította meg; 1929 és 1932 között stagnált a gyár termelése és csak 1933-ban figyelhetjük meg a termelés növekedését. A vállalat fejlődését jól mutatja az üzemi bruttó jövedelem növekedése, amely a tárgyalt időszakban az alábbiak szerint alakult:18 év üzemi bruttó jövedelem, P év üzemi bruttó jövedelem, P 1927 199 231 1935 419 755 1928 208 000 1936 417 302 1929 303 216 1937 471 284 1930 303 553 1938 474 238 1931 303 454 1939 662 741 1932 322 049 1940 766 008 1933 359 198 1941 862 913 1934 374 407 1942 1 012 361 A tárgyalt időszakban a gyártási költségek fokozatos emelkedése figyelhető meg, ami főként a kifizetett munkabér növekedésével magyarázható. A munkásoknak kifizetett munkabér 193f-ben a gyártási költségek 58%-át alkotta, 1941-ben pedig 63%-át.19 A gyártási költségekre az üzemi bruttó jövedelemből 1930-ban 42,4%-ot, 1938-ban 43,7%-ot és 1941-ben 44,0%-ot használtak fel.20 Hasonló mértékű növekedés figyelhető meg az eladási költségek esetében is, amelyeknek a részesedése az üzemi bruttó bevételekből 1931-ben 11,1%, 1941-ben 13,2%. Ezzel szemben az általános költségek csökkentek. Az üzemi bruttó jövedelemből erre a célra 1931-ben annak 30,1%-át és 1941-ben 25,9%-át kellett fordítani.21 Az ingatlanokra minden évben az értéküknek megfelelő 2%-ot, a gépi berendezéseknél pedig az érték 7%-át írták le. A termelés fokozásával a gyár évi nyeresége is kedvezőbb lett. A nyereség16 Uo. Kimutatás 1937. 17 Uo. A gépészeti és üzemi berendezések előbecslésének revíziója 1943. évben. 18 Uo. Eredményszámla 1927—-1942. 19 Uo. Eredményszámla 1927—1942. 20 Uo. Eredményszámla 1930., 1938., 1941. 21 Uo. Eredményszámla 1931., 1941. 44 r
