A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 4. 1977 (Debrecen, 1977)
Fórum - Serflek István: Munkásmozgalom-történet-ideológiai munka-közművelődés Hajdú-Biharban
„Magyar újjászületés" című kiadvány folytatásaként jelent meg, amellyel teljessé vált megyénk népi demokratikus időszaka fontosabb eseményeinek krónikaszerű feldolgozása. A kötet jelentős segítséget nyújt helytörténetírásunk számára. „Szóljatok róla... Tetteikben tovább élnek. A forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő, elhunyt Hajdú-Bihar megyei harcosainak életrajzkötete”, amely 1976-ban második, bővített és javított formában is megjelent. A kötetben szereplők száma 183, a mozgalom kiemelkedő személyiségeiről kisebb életrajzokat, tanulmányokat tartalmaz a kiadvány, a teljesség igénye nélkül. Az életrajzok személyes példaképet állítanak a felnövekvő nemzedék elé, megérthető közelségbe hozzák a hajdani eseményeket, előmozdítják az érzelmi azonosulást a munkásmozgalom harcosaival. A mű egyben hű keresztmetszetét adja Hajdú- Bihar megye gazdag munkásmozgalmi múltjának. Az életrajzi leírások — a kötet adta lehetőségeken belül — részletesen bemutatják a szereplő életét, a kommunista párthoz vezető útjukat, helytállásukat, áldozatvállalásukat. A kötet forrást is ad minden személyhez, valamint fényképek, dokumentumok segítik a mű színességét, konkrétságát, szemléletességét. „Az MKP szervezeti fejlődése Hajdú és Bihar megyében” című tanulmány- kötet szerzői kollektívája olyan témát választott és oldott meg színvonalasan, amely sokáig a helyi párttörténetírás elhanyagolt területe volt. Tényfeltáró és elemző tevékenységük új adatokkal és megállapításokkal gazdagítja ismereteinket. A tanulmánykötet hitelesen ábrázolja azt a nehéz és küzdelmes utat, melyet az MKP Hajdú és Bihar megyei szervezetei az első, még egymástól is elszigetelt szervezetek létrejöttétől a demokratikus centralizmus alapján felépülő tömegpárt kiépüléséig, majd az egyesülés előkészítéséig és végrehajtásáig megtettek. Jól mutatja be a kötet az adott időszak szervező munkájának feltételeit, változatos formáit, az egyes területeknek esetenként egymástól és az országostól is eltérő, de azzal lényeges vonásaiban megegyező körülményeit. Például azt, hogy mit jelentett a helyi szervek számára, hogy egy ideig közvetlenül élvezhették a Debrecenben székelő központi vezetőség segítségét, hogy mennyire eltérőek voltak a feltételek az ún. hajdúvárosok és Hajdú megye más területei, vagy éppen Bihar megye között. Meg kell említenünk a kötet értékes függelékét, amelyben megtaláljuk az egyes pártszervezetek megalakulásának időpontját, alapító tagjainak és az első vezetőségnek a névsorát, az 1945. és 1947. évi nemzetgyűlési választások eredményeit, táblázatokat a taglétszám alakulásáról. A közelmúltban jelent meg: „Egy forradalmár életútja” című kiadvány, amely a forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő harcosának, Zsuga Imrének állít emléket, és ad számvetést helytállásáról, küzdelmeiről. 1892-ben Hajdúnánáson született. Szegényparaszt szülők gyermeke, már serdülőkorában megérezte és a későbbiekben megértette a kor társadalmi igazságtalanságait, amelyek ellen következetesen és tudatosan harcolt. Nyomon követhetjük életútját 1918—19-ben amikor forradalmárrá érett, így lett a Kommunisták Magyarországi Pártja debreceni szervezetének egyik alapító tagja. Zsuga Imre jelentős tevékenységet fejtett ki a forradalom ügye mellett Debrecenben és Hajdúnánáson cikkeivel. A Hajdúnánási Köztársasági Újságban számos írása jelent meg, majd a Debreceni Vörös Újság szerkesztője lett, és meg nem alkuvó, eszmei-politikai harcot vívott a munkásosztály, a szegényparasztság felvilágosításáért, a proletárdiktatúra megteremtéséért. 253
