A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 4. 1977 (Debrecen, 1977)

Tanulmányok - Gazdag István: Iparstatisztikai kérdőívek 1847-ből

A város politikáját — ezen belül gazdaságpolitikáját is — a követi utasítások tartalmazzák a legtömörebben. Sajnos a város történetének e rendkívül fontos forrásainak teljes mértékű feldolgozására még nem került sor, így adósok maradunk a tanács állásfoglalásával a céhes ipar vonatkozásában. A céhrendszer problémáinak megoldását, az ipar gyorsabb ütemű fejlesztésének biztosítását nemcsak a reform hívei, hanem a konzervatívok is kívánták, nemcsak az ország- gyűlés és a vármegyék javasolták, hanem a Helytartótanács és a Kancellária is tervezett bizonyos lépéseket.

A közvélemény jogos türelmetlensége mind jobban sürgette az Országos Iparegyesületet, hogy tegyen lépéseket az önálló magyar gazdaság kibontakoztatásáért.6

Az Iparegyesület az ipar fejlesztésének szabadabb útját készítette elő többek között azáltal, hogy valós képet kívánt nyújtani a céhes ipar országos helyzetéről, bátran mondhatjuk, hogy a céhek gondjairól és megoldhatatlan problémáiról. Az Országos Iparegyesület 1847-ben országos iparstatisztika összeállítása érdekében a városok elöljáróitól a következő kérdésekre kért választ:

1. Hány mesterember, legény és inas van a városban a mesterségek különböző nemei szerint?

2. A helységekben micsoda mesterségeknek vannak saját céheik: és micsoda mesterségeknek nincs: melyik céhnél hányán vannak céhbeliek: azután vannak e kontárok micsoda mesterségből és mindenikből hányán?

3. Egyenként az egy mesterségen levő mesterembereknek mi az összes mesterségi keresetük, amennyire lehet ezt saját bevallásuk szerint, amit így ki nem tudhatnánk, az elöljáróság becsűje után kiszámítva.

4. Honnan veszik a kézművesek a mesterséghez szükséges nyersanyagokat: kapnak e illyet a vidéken elegendő mennyiségben és jó minőségben?

5. Hol szokták a kézművesek eladni áruikat, s az el adásban kell e nekik versenyezni külföldről behozott árukkal, s ha igen, mennyiben állhatják ki a versenyt?

6. A kézművesek áruinak olcsóságára vagy magasabb árára mennyi befolyása van a rossz utaknak, a pénz és hitel hiányának, a harmincadnak és a vámoknak, szám szerint száztoli proczentekben és 100% tétessék ki, hogy a fentebb előszámolt körülmények közül melyik hány száztolival % növeli a kiállítási költséget.

7. Adják elő a céhek, vagy a céhek meghallgatása után az elöljárók, milyen törvényeket óhajtanának, hogy a városban folyamatban levő különféle mesterségek nagyobb virágzásra jussanak.

A debreceni magisztrátushoz a következő céhek, társaságok jelentései érkeztek be; illetve a következő céhek, társaságok jelentései találhatók: asztalos, csizmadia, csutorás, fazekas, festő, főkötős, fűsűs, gombkötő, gubacsapó, kalapos, kalácssütő, kerékgyártó, késcsináló, kovács, könyvkötő, kötélgyártó, kőmíves, lakatos, magyar ács, magyar nyerges, magyar szabó, mészáros, mézeskalácsos, molnár, olajsütő, perecsütő, pintér, puskaműves, seborvos, sertésvágó, suszter, szabó, szűcs, szűrszabó, téglavető, üveges, fejérruha-áruló,

6 Az Ipartestület alapító tagjai között megtalálható Farkas Ferenc debreceni kereskedő, több kollégiumi professzor és néhány nagybirtokos Bihar vármegye és Debrecen területéről. A céhek nem támogatták az egyesületet és szembehelyezkedtek a Védegylettel, valamint az iparfejlesztés szempontjából fontos kiállításokkal. Mérei Gy.: i. m. 78, 220—222, 291 oldalak, Komoróczy Gy.: A reformkori Debrecen i. m. 155—156. oldalak.

20