A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 4. 1977 (Debrecen, 1977)
Közlemények - Sz. Kürti Katalin: Szüts János hajdúkerületi és Kis András kismarjai piktorról
így volt ez vidéken, a sokat szenvedett alföldi városokban, falvakban is. A háborúkat természeti csapások, árvizek, nagy tüzek követték. A középületek, a lakóházak újjáépítése teljesen kimerítette az anyagi erőforrásokat, kevés jutott díszítésre, szépítésre. „Itt egy krajcár mindig hiányzik”4 5 e Váci Mihály- sorokat akármelyik nagy alföldi városunkra, de falvainkra még inkább vonatkoztathatjuk — s ez a krajcár elsősorban a művészetek támogatásából hiányzott. Nem a szemlélettel, a hozzáértéssel volt elsősorban gond Debrecenben sem — mint ezt Kazinczy Ferenc, majd Lyka Károly5 állította — hanem az anyagiakkal. A XIX. század első évtizedeinek művészetet irányító esztétája, kritikusa, Kazinczy Ferenc, meglehetősen komor képet fest a debreceni művészeti életről.6 Említést tesz a közönyről, a hozzá nem értésről, a művészetpártolás hiányáról. Lyka Károly — bár említ pozitív példákat is („Rajzoskola”, rézmetsző tevékenység) —, ugyancsak elmarasztalja a múlt századi debreceni művészetpártolást. Tény, hogy Debrecenben a XIX. század elején visszaesés tapasztalható a felvilágosodás korához képest. Az is tény azonban, hogy ekkor indulnak a nagyarányú, városképi meghatározó erővel bíró építkezések (a kollégiumé és a Nagytemplomé 1802—1821 közt, a városházáé 1840 előtt), és az ezekhez kapcsolódó nagyvonalú plasztikai díszítések.7 Ugyancsak említésre méltó a debreceni „Rajzoskola”, valamint az itt élő művészek: Kiss Sámuel (1781—1819), Ecsedi Soma Sámuel (1835—1863), Dosnyai Károly (1813 v. 15—1850?) debreceni tevékenysége. Munkájukat a református egyház és a város többé-kevésbé támogatta: portrékat készítettek a Református Kollégiumba, a városházára, de dolgoztak a környező templomokban és magánmegrendelést is vállaltak.8 Rajtuk kívül idegen művészeket, pl. Franck Lőrincet, Kiss Bálintot, Kar! Rahlt foglalkoztatta a katolikus, ill. a református egyház.9 A környező kastélyokban, kisnemesi kúriákban többnyire vándorfestők vállaltak dekoráló munkát, pl. az ősök arcképcsarnokának, családi galériának 4 Váci Mihály: Kelet felől. (Százhúszat verő szív, Bp. 1971.) 5 Kazinczy Ferenc: Levelezései I—XIX. kötet. Lyka Károly i. m. 6 Kazinczy 1814-ben beszélgetést folytatott Debrecenben Kiss Sámuellel; aki kérdésére, hogy mit csinál, ezt válaszolta: „semmit, mert itt nem kell rajzolás, sem festés. Hát minek a Professzor úr, minek fizetik? Én nem tudom. De legalább portretíroz? Itt az sem kell”. — A beszélgetést idézi Lyka Károly i. m. 30. old. 7 A kollégium főhomlokzatára valószínűleg Franck Lőrinc pesti szobrász készítette 1806—1807- ben a tizenhat allegorikus, görög bölcs fejeit, az un. Minerva-fejeket. Lyka Károly szerint ezek a szobrok behozott, idegen munkák. B. Révész Agnes azonban egyházmegyei levéltári kutatásai alapján bebizonyította, hogy Franck a helyszínen dolgozott másfél évet. Műveire a helyi ízlés,a csekély helyi plasztikai emlék hatott. Révész Ágnes kéziratos doktori disszertációja (1945); hozzáférhető a debreceni kollégiumi könyvtárban, valamint az Eötvös Loránd Tud. egyetem művészettörténeti tanszékén. Franck művei annyira károsodtak az 1940-es években, hogy 1976-ban lekerültek az épületről. Antal Károly a régi művek szellemében készítette új fejszobrait. Részletes irodalom Sz. Kürti Katalin: Köztéri szobrok és épületdíszítő alkotások Debrecenben és Hajdú- Biharban c. könyve (Debrecen, 1977) és az ott megjelölt irodalom. 8 Alapirodalom: Ä képzőművészetek Debrecenben (Szerk. Bőgel József) Db. 1961., valamint Balogh István két tanulmánya: Beregszászi Pál és a debreceni „rajzoskola” 1819—1856 Művészettörténeti Értesítő, 1960. IX. évf. 1. sz. 49—59. old. és „Adatok Debrecen képzőművészetéhez a 19. sz. elején” MTÉ. 1955 IV. év 54—65. old. Dosnyai Károly a debreceni városházára készítette el V. Ferdinánd portréját, a vértesi görög katolikus templomba oltárképét, Ecsedi Soma művei a püspöki palotában, Kiss Sámuel festményei a Református Kollégium múzeumában láthatók. Mindkettőjüktől őriz pár alkotást a Déri Múzeum is. 9 Lyka Károly és Senyei Oláh István szerint Kari Rahl készítette a Szt. Anna-templom főoltárképét. L. Sz. Kürti Katalin: i. m. és az ott felsorolt irodalmat! 172
