A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 4. 1977 (Debrecen, 1977)

Közlemények - Sz. Kürti Katalin: Szüts János hajdúkerületi és Kis András kismarjai piktorról

megfestését. A tanácsházák, városházák üléstermeibe főként helyi kismesterek, piktorok alkotásai kerültek. Legjelentősebb beruházó még mindig az egyház volt e korban, elsősorban a görög katolikus és a görögkeleti. Katolikus templomokba a kegyúr, vagy az egri érsek juttatott egy-egy színvonalas oltárképet.10 11

Külön fejezetet érdemelnek a vidék görögkeleti és görög katolikus templomainak XVIII—XIX. századi ikonosztázionjai. A templom méretével, díszítettségével együtt ezek a képfalak a jelzői a XV. század óta itt élő ortodox hitű, különböző népelemek meggazdagodásának és áldozatkészségének. Egyben azonban azt is mutatják, hogy milyen támogatást adott a nagyváradi görögkeleti, ill. a munkácsi görög katolikus püspökség az egyes parókiáknak, egyházközségeknek. Ez utóbbinak első püspöke a volt dorogi esperes, Bacsinszky András.n Feladatának tekintette az egyházmegye ellátását önálló, ikonfestő specialistákkal. Felfedezte és taníttatta pl. Mankovics Mihályt, aki bécsi tanulmányútja után munkácsi egyházmegyei festő lett. Ugyancsak e területen dolgozott Miklóssy József, aki Bécsben Görög Demeter támogatását élvezte.12 Mindezt azért említem, mert valószínű, hogy körükben kell keresnünk a hajdúdorogi görög katolikus templom ikonosztázionjának készítőit, ill. tervezőit. A Bécsben tanult festők munkássága révén került az, európai színvonalú festményanyag a görög katolikus templomok képfalára. Érdekes ötvözet jött létre: az ortodox liturgia által megszabott keretekben és témakörökben nyugati stílusú festés érvényesült. Az ikonosztázion forma különálló képekből álló, gazdag keretekkel körülvett, de ezzel felaprózott képfalat jelent.13 Az ikonosztázion talapzatán, egyes emeletein, megszabott sorrendben helyezkednek el a díszes cirádákkal összefogott képek. Lyka Károly szerint „a megszabott, konzervatív rítus megköveteli az élettelen, dermedt formákat, amelyeket megszentelt

10 A Semsey család 1786-ban, a templom alapításakor festtette a balmazújvárosi r. k. templom főoltárképét, Hubert Maurer: Jézus mennybemenetele c. festményét. Pyrker László egri érsek 18lóban adományozta a nádudvari r. k. templomnak Balkay Pál: A szent kereszt felmagasztalása c. oltárképét. Ez utóbbit az érsekség 1950 körül elszállította a templomból. Az érsekség a XIX. sz. második felében építtetett több jelentős templomot a jelenlegi megye területén, ill. oltárképeket adományozott (Hajdúdorog, Hajdúnánás, Hajdúböszörmény, Egyek, Polgár).

11 1690 körül már volt munkácsi püspökség, de mint az egri róm. kát. érsekség exarchátusa. 1771-ben önállósodott, ekkor az első püspök lett Bacsinszky, aki már Dorogon a magyar nyelvű liturgia harcosa volt. Tevékenységéről részletesen tájékoztat Hajdúdorog monográfiája. (Szerk. Komoróczy György) Db. 1971. Alapirodalom: Timkó Imre: Keleti kereszténység — keleti egyházak Bp.1971.

12 Ungváron már 1744-től volt papnevelde. Itt tanult Mankovics, akinek tehetségét Bacsinszky fedezte fel. Bécsi tanulmányait befejezve, Mankovics be is házasodott Bacsinszky családjába. Mankovics Mihály és Miklóssy József művészetéről Beszkid Miklós ír a Művészet 1914. évf. 47—63. és 422— 427. old.

13 Az ikonosztázion leggyakrabban 42—44 képből áll. Kisebb templomokban ennél jóval kevesebb is látható, a legjelentősebbekben pl. Miskolcon, Szegeden, Egerben 82—88 festményből álló is lehet. Beosztása: a földszintet a királyi, a déli, az északi kapu osztja fel, itt láthatók az alapképek (Szt. Miklós, Mária, Krisztus és a névadó szent ill. a névadó jelenet — Dorogon pl. Mária bemutatása). A kapukon, a cirádák közt is gyakran van egy-két vagy négy kép, de előfordul, hogy a talapzaton is látunk egyet-egyet. A középső, az ún. királyi kapu fölött minden esetben az utolsó vacsora kép helyezkedik el. Ettől jobbra és balra hat-hat kép vagy az apostolokat, vagy a pátriárchá- kat (fél- vagy egész alakban), az ún. második emelet jeleneteket ábrázol Krisztus és Mária életéből. A két emelet beosztása fordított is lehet. Középen, az utolsó vacsora felett Krisztus sírba tétele vagy feltámadása, legfelül, a mennyezetig a kálvária látható feszülettel, Mária- és Keresztelő Szt. János-alakkal. Irodalom: Schoen Arnold: Budapest ikonosztázionjai. In: Magyar Művészet, 1936, valamint a miskolci görögkeleti templom vezetője, továbbá Sz. Kürti Katalin i. m.

173