A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 3. 1976 (Debrecen, 1976)

Tanulmányok - Béres András: Állategészségügy a XIX. század elején a Hortobágyon

szörmény városát, mert a Hortobágy felső folyását elrekesztették s rendszeres itatóhelyektől a debrecenieket megfosztották. A debreceniek egyébként hasonló módon a szoboszlóiak elől elzárták a Hortobágy vizét. Ásott kutakkal, amelyeket a pásztorokról, vagy készíttetőjükről neveztek el, gyakran találkozunk. Ezek nagyobbára ásott kutak voltak, amelyek áradások alkalmával beteme- tődtek, ezért intézkedett a Város Tanácsa minden tavasszal a kutak megásásá- ról, tisztításáról. Kutak tudatos létesítése egyébként a XIX. század elejére esik, amelyeket a gulyagazdaságok előre elkészített tervek alapján építtettek.74

A csegei földesuraság Debrecen várossal mindenkor a szomszédságos és barátságos megegyezést kívánta, de miután nem engedte meg, hogy a város marháit 1787-ben a csegei Morotván itassák „az Amica meg nem készülhetett”. Ns. Hajdúszoboszló városa levélben kérte Debrecentől „hogy mivel sehol itató helyek nintsen, és a kutakban is a nagy szárazság miatt a’ víz egészen ki apa- dott; engednők meg, hogy a’ Szoboszlói Gulyák és Ménesek a’ Hortobágyi Malmunkon felyül itathassanak minden napon”. A város a jó szomszédság fenntartása végett egy hónapra engedélyezte azzal, hogy a szoboszlóiak határukon jó kutakat ássanak.75 Miután 1791-ben Ohaton két kút apadt el, építő inspektor az Ohaton égetett téglából csináltatott bő tágas kutat. A jármos ökörcsorda kútját Mátán létesítették. Ohaton a két régi, Márkus János ácsmester által 600 R. forintért készített, de elromlott kút helyébe 1811-ben ugyanaz a mester már 4000 forintot kíván két új kút elkészítéséért.76 A kétágasnak és gémnek való fát a város érdéin, a Nagycserei, a Gúti vágáson jelölték és vágták ki, ott helyben ki is faragták. Azok kár nélküli elszállításáról az állattartó gazdaságoknak kellett gondoskodni.77 Ha az idő szorított, a gazdák is kint voltak, sírkutakat ástak, de 1830 körül is általános, hogy a laposokban, morotván, fenékekben itatnak, mivel a kutakban kellő tisztítás hiányában megromlott, megkotusodott a víz. A városi Tanács nem egy ízben adott térítés nélkül egy-egy kút készítéséhez szükséges 20 000 téglát, a gazdaságokat csak az építési költségek terhelték.78 Tervrajzát Bekő Albert kőműves mesterrel el is készíttették de tekintve, hogy költsége 2348.— Vftot tenne ki, így egy időre a kút kivitelezési munkájától elállottak, inkább a meglevő öt ohati kút kotrását vállalták.79 Akútásás, különösen ha nem jól készítették elő, eredménytelenül végződött „mivel nálunk tsak

74 Balogh István: A hortobágyi pásztorkodás történeti múltja. Néprajzi Értesítő XXXV. 2. Bp. 1943. 105. old. Zoltai Lajos: Debrecen vizei. Debrecen, 1935. Szűcs István: Sz. Kir. Debreczen város történelme. Debreczen, 1871. III. 1046. old. EcsediL: A Hortobágy puszta... i.m. 148—149. old.

75 HBmL. IV. A. 1011/j. 5250. 1787. aug. 18. IV. A. 1011/a. 1790. aug. 11. 364. Vö. Orosz István: Mezőgazdasági termelés és agrártársadalom. In: Hajdúnánás története (Szerk.: Rácz István) Hajdúnánás, 1973. 89—208. old. Papp József: Halászati jog a Hortobágy vizein. In: Tanulmányok a Hortobágy néprajzához, i. m. 194. old. Szabadi Imre: A hajdúböszörményi erdők és nádas területek birtoklási és használati joga a XIX. században. In: A Hajdúsági Múzeum kiadványai VI. A Hajdúsági Múzeum Évkönyve I. (Szerk.: Bencsik János) Hajdúböszörmény, 1973. 67—75. old.

76 HBmL. IV. A. 1011/a. 1791. máj. 18. 103. old. 344. sz. 1794. 368—369. old. 307. sz., 1811. aug. 17. 371. old. 335. sz., 1811. aug. 22. 374. old. 338. sz. Törő László: Legeltetési rend a Hortobágyon. In: Műveltség és Hagyomány X. (Szerk.: Gunda Béla) Debrecen, 1968. 268—279. old.

77 HBmL. IV. A. 1011/a. 1818. nov. 26. 389. old. 682. sz., 1818. dec. 17. 403. old. 731. sz., 1829. febr. 11. 22. old. 44. sz., 1837. márc. 6. 77. old. 166. sz.

old. 239. sz., IV. A. 1011/k. 283/1829. máj. 23.

78 HBmL. IV. A. 1011/k. 282/1824. jun. 16., IV. A. 1011/a. 1824. aug. 26. 254. old. 1826. jun. 3. 127. old. 239. sz., IV. A. 1011/k. 283/1829. máj. 23.

79 HBmL. IV. A. 1011/a. 1829. júl. 20. 334. old. 665. sz., HBmL. Rajz. 220. Plan az ohati gulyákéhoz 1832. IV. A. 1011/k. 571/1832. szept. 19.

88