A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 2. 1975 (Debrecen, 1975)
Tanulmányok - Mervó Zoltánné: A debreceni leányiskolák történetének főbb kérdései a XIX. század második felében
feladatokat. Helyesebb lett volna a város részéről, ha az adományozott 1000 holddal nem hárította volna el az oktatók eltartásával kapcsolatos gondot saját magától. Az ingyen iskoláztatás bevezetése, a népiskolai törvény végrehajtása ércében tett intézkedés az iskolahálózat fejlesztését, s a tanulói létszám emelés mutatja. A népiskolai törvény megjelenése után 10 esztendővel Debre- "'köteles fiúk 61,6 a leányok 78,5 %-a járt iskolába. a tankötelezettségi előírások végrehajtását a városi hatóság útján 950/1870. számú rendelete kimondja, hogy a szülők gyermekeiket törvény értelmében legalább annyira pontosan járassák az iskoláin azok a már is létező tantermekbe beférnek. A város a tisztvise- yeljen fel a tanköteles gyermekek iskolába járatására s a mulasz- törvény rendelete szerint szigorúan büntesse.24 íynövendékek számára 1875-ig csak négyosztályos iskolák voltak 1873-ban terjeszti elő a nevelésügyi bizottmány azon óhaját, hogy jndékekre nézve valamelyik utcai iskolában az V. majd a VI. osz- mdeztessék, valamint az is, hogy az elemi iskolát végzettekre nézve már több vidéki helyen történt - a vasárnapi iskola felállíttassék.25 26 • iám részéről a Bihar megyei tankerületi kir. főtanfelügyelő is sürgeti hányok számára felsőbb tanintézet létesítésére. A Városi Tanács a ma- ontját a következőkben foglalta össze: :brecen város közönsége a felsőbb népiskolák felállításától nem idegenkedik ... a törvény által reá rótt teendők teljesítése alól magát kivonni nem akarja, de a felsőbb leányiskolák felállítását képtelen teljesíteni. 1868. óta elemi iskola építésére 80 000,-, gazdasági tanintézet létesítésére 62 000,-, további elemi iskolai épület felállítására 200 000,- Ft-ot kell kifizetni. 1868-ban elemi ingyen iskoláztatásra 1000 hold földet adott a város, melynek jövedelme legalább 10 000,- Ft A dolgok ily állásában a polgári, illetve felsőbb leányiskola felállítását a város közönsége jelenleg semmi módon sem eszközölheti. Különben teljesen bírva a helyi viszonyok ismeretével ki is jelenti, hogy arra még a fent előadott fontos és alapos indokok dacára is a törvény értelmében kény- szeríttethessék. A városban van 5 magán nőnövelde és a ref. egyház 8 osztályú nőnöveldéje. Azon szülék, akik leány gyermekeiket az elemi oktatás bevégezte után tovább akarják neveltetni, a megállapított tandíjakat nem találják magosaknak, olyanok pedig kiknek a tandíj magas lenne, holott a reformátusok nő- növeldéjében a szegénysorsú növendékek ingyenes oktatásban részesülnek, nem is gondolnak leánygyermekeik további neveltetésére, hanem azokat vagy otthon alkalmazzák, vagy mint cselédeket szolgálatba adják".20 Iskolafelügyelet a népiskolai törvény megjelenése után 1868-ban az iskolafelügyeletet az egyháztanács egy öttagú bizottságra bízta, amely 1877-ig „ötösbizottság" néven látta el feladatát, amikor is funkcióját 24 HBmL. IV. B. 1108/a. 1870. No. 107., 286. 25 TREL. Nevelésügyi Szakbizottság jkve 1873. febr. 12. 26 HBmL. IV. B. 1403/a. 48, 151, 274/1875. jkv. szám. 37
