A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 2. 1975 (Debrecen, 1975)
Tanulmányok - Mervó Zoltánné: A debreceni leányiskolák történetének főbb kérdései a XIX. század második felében
az iskolaszék vette át. Az ötösbizottság Könyves Tóth Mihály lelkész, majd 1873-tól Némethy Lajos lelkész elnöklete alatt működött.27 Az ötösbizottság 1873-ban javaslatot tett a leányiskolákban használandó alábbi tankönyvekre z28 1. Az ABC-k közül a Békési Péterét ajánlják, megjegyezve, hogy a tanítók a maguk számára az Indali és Árvái ABC-jét is a Vezérkönyvvel együtt szerezzék meg. 2. Bibliai történeti kézikönyvül szintén a Békési Péterét javasolják az Árvái és Varga-féle könyvekkel. 3. Az egyháztörténetre is a Békésié ajánltatik, miután ez a bibliai történetek folytatása lévén azokkal egy egészet képez. 4. Hittanra más jobb hiányában a Pesti Útmutatás. 5. A Biblia ismertetésére a Zákány-féle volna elfogadandó. 6. Történelemre szinte a Békési Péteré volna kielégítő. 7. Földrajz. Békési Péteré volna használandó, ha, mit remélni lehet az új kiadás javíttatni fog. 8. Természettani kézikönyvül úgy a természettanra s ezzel egybekötve megjelent tantárgyakra nézve is a Békési Péteré volna elfogadandó, azonban ezeknek is legújabban javított kiadásai. Végül pedig megengedőnek tartanák azon tanítóknak, kik a múlt évben a 3. osztályra nézve a Nagy László Magyarország történelmét használták, hogy ugyanazt ez évben a 4. osztályban is használhassák. Az egyháztanács határozatában a javaslatot kiegészítette azzal, hogy a Hittan tanításánál kézikönyvül a Pesti Útmutatás mellett a debreceni Keresztyén Útmutatás 3. darabja is fölvétessék a tankönyvjegyzékbe. Egyúttal elrendeli az egyháztanács, hogy a felsorolt tankönyvek az iskolákba haladék nélkül beszerzendők. Utasítja az ötösbizottságot, hogy a leánytanítók pedagógiai ismereteinek gyarapítását e tankönyvek igénybevétele útján biztosítsák, minthogy ,, . . . a minden iskolában való tanítás egyöntetűsége csakis így lévén elérhető". Korábban a tanítók az egyes tantárgyakat különböző szerzőktől való tankönyvekből tanították s ez a gyermekeknél egyik iskolából a másikba való átlépés esetén zavart okozott. A nevelésügyi bizottmány 1876. november 2-i ülésén az 1876. évi XXVIII. te. előírásainak megfelelően kimondta, hogy „ötös bizottságunknak" „Iskolaszék" névvel való felruházására van szükség, megállapítva, hogy az 1868 óta működő ötösbizottság kibővítése a nagy mértékben igénybe vett tanfelügyelet szempontjából is szükséges.29 1877. január 7-én az egyháztanács a nevelési bizottság javaslata alapján megalakította az Iskolaszéket, mely a debreceni ref. egyháztanács nevelésügyi szakosztályának szerves alkotórésze lett. Az Iskolaszék az egyháztanács által választott 10, és a tanítók által választott 2 tagból állt. Ezek alapján a tanításnál az egyház szervezeti és eszmei irányítása érvényesült. Az iskolaszék elnöke: Némethy Lajos. Tagjai: Varga Lajos, Lengyel Zsigmond, Dóczy Gedeon, Beke Mihály, Nagy Pál, Zagyva Imre, Szabó Soma, Pallay Miklós és Joó Ist27 Csutka I.-Tassi M.: i. m. 139-140. old és TREL. közgy. iratok, alapszám 15, valamint 1870. nov. 20-i közgy. jkv., melyben az utcai iskolák szellemi és anyagi ügyeinek közvetlen felügyeletét „Ötösbizottságra” bízza. Tagjai: Veres László, Telegdy Kovács László, Palay Miklós, Varga Lajos, Kovács János. 28 TREL. Nevelésügyi Szakbizottság jkve. 1873. jún. 18. 29 Uo. 1876. nov. 2. 38
