A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 2. 1975 (Debrecen, 1975)

Tanulmányok - Mervó Zoltánné: A debreceni leányiskolák történetének főbb kérdései a XIX. század második felében

van. A tanítói kar Békéssy Péter és Deli Tamás tanítókat választotta az iskolaszék tagjaiul.30 Ettől kezdve az Iskolaszék gondoskodott az iskolaépületek állagának számbavételéről, tanítók ajánlásáról, az iskolák havonkénti látogatásáról, a tandíjfizetés ellenőrzéséről, a tanköteles gyermekek iskolába járatásának megvizsgálásáról, a mulasztók szülőinek megintéséről, felügyelt a tanításra, az iskolai törvények végrehajtására; az egyházhatóság útján gondoskodott iskola- épületek felállításáról, javításáról, taneszközökkel való ellátásáról; meghatározta a közvizsgálatok idejét s a vizsgálatokról, a statisztikai felmérésekről az egyházi hatóságot tájékoztatta.

A tanulmányi eredményekről készült feljegyzések 1878/79. évben működő 18 ref. leányiskolából kitűnőnek 8, jelesnek 5, jónak 3, kielégítőnek 2 iskolát minősítettek.

Az 1893/94-es tanévben az 1880 főt számláló leánytanuló közül 241 kitűnő, 350 jeles, 352 jó, 524 tanuló elegendő eredményt ért el, míg 166 tanulónál nem tartották elegendőnek az előmenetelt, 247 tanuló pedig nem nyert osztályzatot (kimaradtak). A gyengébb tanulmányi eredmény döntő oka a túlzsúfoltság, az osztályok nagy létszáma volt. Bár az év folyamán intézkedés történt „á kényszerűség követelményének engedve", hogy a növendékek egyik iskolából a másikba helyeztessenek át „.. . mert nem lehetett tűrni, hogy tantermeinkben az egészség veszélyeztetésével oly nagy számmal összezsúfolva és ülőhely nélkül legyenek tanítványaink". Az átcsoportosítással a leányiskolák csaknem mindegyikében 80-90-ra apadt a növendékek száma, de egy-két iskolában még az áthelyezések után is 100-on felüli a tanulói létszám.31 32

A tanfelügyelői jelentés kiemeli a tanítók munkáját, akik közül a vizsgákon felmutatott eredmény alapján 23-at kitűnőnek, 16-ot dicséretesnek, 5 személyt pedig kielégítőnek minősítettek. Az eredmény örvendetes - állapítja meg a beszámoló „ . . . mert igazolja azt, hogy növendékeink szellemi vezetése szakavatott és lelkiismeretes tanítók kezében van. Az elemi iskolákban az oktatásnak lelkét a szakképzett jó tanítókon kívül a jó és elegendő számú taneszközök képezik, mint amelyek által szemléltethetik növendékeikkel a tanítók tantárgyaikat és fogathatják fel az általa nehéznek látszó dolgokat is könnyen és tehetik sajátjaikká a tudományt és különféle ismereteket tanítványaiknak".33 A szemléltető oktatást nagymértékben segíti a Szakszó Rezső róm. kát. igazgató által 1878-ban alapított tanszermúzeum, amely az elemi oktatás minden szakában szükséges tanszereket és taneszközöket mintapéldányokban tárja a tanulók elé. A tanítók maguk is közreműködtek a népiskolai tankönyvirásban, új taneszközök, szemléltető képek készítésében. Békési Péter, aki 1850-től 1892-ben bekövetkezett haláláig tanított a debreceni leányiskolákban, nemcsak kiváló pedagógusként, hanem mint tankönyvíró is példaképe volt tanítótársainak. Munkái :33

1. „Ó- és Üj-szövetségi szent történetek"

1867-1885dg 20 kiadást ért.

30 A Debreceni helvét hitvallású egyházi iskolaszék ügyrendje és hatásköre. Debrecen, 1877. és TREL. közgy. jkv. 1876. No. 140., valamint „A debreceni hh egyház közgyűléséhez (1877) évi jelentése a nevelésügyi és gazdasági szakbizottságnak. Debrecen, 1879.

31 Tanfelügyelői jelentés. Debrecen, 1879., valamint „A debreceni ev. ref. elemi népiskolák értesítője 1893/94" Debrecen, 1894. 4-5. old.

32 Uo. 8. old.

33 Csurka I.-Tassi M.: i. m. 227-228. old.

39